A Partizán az elmúlt hetekben arra próbált meg választ kapni, mit csinál az MNB-alapítványok külföldi érdekeltsége, a GTC. Röviden: ugyanaz történik kint, mint ami itthon, az MNB-alapítványok lengyel érdekeltsége valamiért épp olyan ingatlanokat vásárol meg Magyarországon, amelyek Matolcsy Ádám köréhez köthetőek.
Lévai imidzse inkább a családot egyben tartó háttérember, jószolgálati nagykövet, de ha jobban megnézzük, eddig is volt nyoma a közéleti tevékenységének – például földtulajdonosként vagy a testvére körül kinövő gazdasági birodalom révén.
A helyi földbizottság és a békési agrárkamara nem támogatta egy mintatehenészetet felépítő, helyben lakó belga-magyar agrárvállalkozó lányainak alig kéthektáros földvásárlását. A mezőgazdaságban ismeretlen, nem helyben lakó Hunguest Hotels-vezér viszont gond nélkül vásárolhatott szántóföldet.
A tiszaföldvári önkormányzat az elmúlt egy évben három furcsa ingatlanbizniszt bonyolított le. Több városvezető is az aggodalmának adott hangot az alacsony indulóár és az önkormányzati vagyon elherdálása miatt. Ennek ellenére elfogadták a pályázat kiírásáról szóló előterjesztéseket. Nem volt tömeges érdeklődés az ingatlanok iránt, egyedül a helyi nagyvállalkozó - akit többen a "helyi Szíjj Lászlónak tartanak" - jelentkezett vevőként, aki a meghirdetett árat ajánlotta vételárként. A szerződést gyorsan megkötötték a felek, az új tulajdonos azonban hamar kiszeretett a legértékesebb ingatlanból, kicsivel több mint fél évvel a megszerzése után tripla áron próbál megválni tőle.
Varga Judit ex-miniszter volt férjének kifakadása ugyan ráirányította a figyelmet a Nemzeti Kommunikációs Hivatal és a Balásy Gyula által tulajdonolt cégek együttműködésére, de ez sem zavarta az érintett szereplőket abban, hogy egy újabb, 1 évre szóló (és kétszer meghosszabbítható), ismeretlen összegű keretszerződést írjanak alá rendezvényszervezésre. Újabb 12 hónapig tehát senki más nem tud pályázni az eseti megbízásokra – akkor sem, ha olcsóbban tudnák elvégezni az adott feladatot, mint a Balásy-cégek.