K-Monitor Adatbázis

Nyolc, illetve hét év börtönre ítélték a Hungária Értékpapír Zrt. két egykori tulajdonosát, nem jogerősen.

Mégis hozhatott egyszemélyi döntést a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a felszámolás alatt álló Hungária Értékpapír Befektetéskereskedelmi Zrt. ügyében – ezt mondta ki hajszálnyi többséggel, 8:7 arányban az Alkotmánybíróság, és megsemmisítette az ezzel ellentétes kúriai ítéletet.

Riportsorozatunkban a Quaestor belső embereivel folytatott beszélgetések, a birtokunkba került nyomozati anyagok, levelezések és a felszámolás során született dokumentumok alapján térképezzük fel, miért kellett bedönteni a vállalatot. A csőd után százmilliárdos cégvagyon tűnt el.

Titkos üzleti hitelek, milliárdos veszteségek, 3 millió forintos havi fizetések semmit nem végző állami cégnél – erről is szólt az állami vagyongazdálkodás 2016-ban. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a napokban végre nyilvánosságra hozta tavalyi beszámolóját. Az állami vagyonkezelésről készült üzleti jelentést a Ernst& Young csak korlátozó megjegyzésekkel fogadta el, részint mert nem tekinthetett bele a külső vagyonkezelők vagyonnyilvántartásaiba de „figyelemfelhívásban” szóvá tette, hogy az állami vagyon körében folyó – közelebbről meg nem nevezett – nyomozások számviteli hatása még nem meghatározható.

A Quaestor egykori elnök-vezérigazgatója, a Quaestor-ügy első rendű vádlottja. Az ő története következik.

Vádemelési javaslatot tesz az ügyészségnek június közepéig a tavaly tavasszal bedőlt Hungária Értékpapír vezetővel szemben a Nemzeti Nyomozóiroda mintegy 8 milliárd forintos csalás miatt. A Pest megyei rendőrök viszont lezárták azt a nyomozást, aminek azt kellett volna felderítenie, bűncselekményt követtek-e el, akik a Hungáriára bízták Fót egymilliárdját.

A rendszerváltás óta számos esetben megrázták már botrányok a magyar pénzügyi szektort, az alábbiakban a legemlékezetesebb eseteket foglaltuk össze, nem titkoltan azzal a céllal, hogy választ találjunk, ki az elmúlt közel 30 év legnagyobb pénzügyi csalója. Meglátásunk szerint ezt a címet egyértelműen a Quaestor, illetve Tarsoly Csaba "érdemli ki", aki feltehetően egy igen jól felépített rendszerben hosszú évekig felderítetlenül építette minden idők legnagyobb magyar pilótajátékát, amiben 200 milliárd forint feletti pénzösszeget vontak be a befektetőktől. Tarsolynak nem mellesleg azt is sikerült elérnie, hogy mindezek ellenére ne úgy vonuljon be a magyar történelembe, mint az emberek kifosztója, hiszen a Quaestorra külön törvényt szabtak, a kötvényeseket lényegében teljes mértékben kártalanítják (egyeseknek még a meg nem szolgált kamatokat is kifizetik!)

Vajon mi áll a hátterében annak, hogy a kormány gyorsított menetben, külön törvénnyel kártalanítja a Quaestor-ügyfeleket, előnybe hozva őket a többi brókerbotrány károsultjaival szemben?

Próbapert kezdeményeztek a Cívis Globál Brókerház (CGB) károsultjai a pénzügyi felügyelet jogutódja ellen, annak elmaradt intézkedései miatt. A panaszosok szerint az egykori PSZÁF a cég csalásairól már a 2012-ben értesült a rendőrségtől, azonban nem akadályozta meg a további csalást. Az engedély nélküli "betétgyűjtés" így ötszáznál is több ügyfélnek kétmilliárd forintnyi kárt okozott.

A brókerbotrányban érintett befektetési szolgáltatóknál, így a Buda-Cashnél, a Quaestornál, és a Hungária Értékpapír Zrt.-nél visszaélésekhez vezető kormányzati intézkedések feltárására alakult albizottság az Országgyűlés költségvetési bizottsága mellett.