K-Monitor Adatbázis

Soros György nem mond igazat, a "tőzsdecápa kegyeltjeit" az átláthatóságon kívül semmi nem fenyegeti Magyarországon - állítja az atv.hu-nak adott interjúban Gulyás Gergely. A Fidesz alelnöke nem támogatja, de mint mondja, nincs is róla szó, hogy vagyonbevallásra kötelezzék majd a Soros-pénzeket elfogadó civileket. Trump védelmében a "hazug liberalizmus utolsó bűzös leheletéről" beszél. Pokorni Zoltán már felkérte, legyen a XII. kerület egyéni Fideszes képviselő-jelöltje '18-ban. A Fidesz-elnökség február elejéig mind a 106 egyéni körzetet végigveszi.

„A béremelés fontos, de nem elég jó kampánytéma. Nem generál konfliktust, nem ütköznek érdekek, nincs vita, nem görgethető sokáig. Egy jó kampányhoz ellenségek is kellenek, akik ellen harcolni lehet, akik mobilizálják a tábort.” - válaszolta pár héttel ezelőtt kérdésemre egy kormányközeli elemző, amikor arról kérdeztem, vajon a minimálbér növekedését, és egyéb hangulatjavító intézkedéseit állítja-e a kommunikáció középpontjába idén a kormány.

„A mostaninál korruptabb kormány nem volt az elmúlt 26 évben Magyarországon” – mondta Tényi István egy interjúban. Az ország feljelentőjének is nevezett férfi szerint hiába látják az emberek a korrupciót, nem tudnak ellene tenni, mert ha jelzik is azokat a hatóságok felé, az semmilyen következménnyel nem jár. Sokszor valóban úgy tűnik, hogy a rendőrség és az ügyészség nem jeleskedik a visszaélések, törvénytelenségek elleni harcban. Egyre leleményesebb magyarázatokat találnak arra, miért is nincs tennivalójuk egy adott ügyben, amiről a sajtó ír és feljelentéseket is kapnak. Ezekből szedtünk össze egy csokorravalót a tavalyi termésből.

Október elején még úgy nézett ki, hogy a kormány teljesen be akarja tiltani a köztéri reklámozást, vagyis – pár héttel az egész országot beborító menekültellenes plakátkampány után – le akarja szereltetni az összes óriásplakátot. Miután megszereztük az erről szóló javaslatot, Lázár János is beismerte, hogy a kormány fontolóra vette az ötletet, hogy teljesen plakátmentesíti az országot.

A magyar gazdaság felpörgetésének ürügyével indult, végül csúfosan elbukott a letelepedési kötvény. A témával sok cikkben foglalkoztunk az Átlátszón, ebben az összeállításunkban felidézzük azt is, hogy ki járt a legjobban az üzlettel. Segítünk: nem a magyar állam.

Ez az a törvényjavaslat, amit a szocialisták is megszavaztak.

A napelempiac állami fojtogatását figyelve akár azt is gondolhatnánk, hogy a kormányoldalon – az atomba vetett vakhit vagy egyéb ok miatt – végképp lemondtak a Napról mint energiaforrásról. A valóságban, ahogyan a következőkben részletesen bemutatjuk, ez csak a látszat, vagy legfeljebb a valóság egyik fele: nagyon is látják ők az üzletet a napenergiában, de szeretnék megtartani maguknak.

Egy nappal 2006 szilvesztere előtt megjelent öt felcsúti család életében Orbán Viktor, aki társtulajdonosuk lett a Fő utcán sorakozó ingatlanjaikban. Kettőben többségi tulajdont, a másik háromból csak kisebb részeket szerzett meg. Orbán a vagyonnyilatkozataiban beszámolt ugyan ezekről az ingatlanokról, de azt nem tüntette fel, hogy a területeken társtulajdonosai is vannak, ahogy azt sem, hogy mekkora az ingatlanok teljes mérete, holott a vagyonnyilatkozati szabályok szerint így kellett volna eljárnia.

A Spéder-közeli MATAK Zrt. kezdeményezte, hogy június közepén tartson rendkívüli közgyűlést a Takarékbank. Sajtóértesülések szerint ezen a közgyűlésen arról szavaztak volna a részvényesek, hogy döntő mértékű tulajdont szerezzenek a Spéder Zoltán vezetése alatt álló FHB bankcsoportban. Ezzel gyakorlatilag végleg összeforrna az FHB a takarékokkal.

„Magyarországon ma a közbeszerzések közege, a közbizalom alapján eljáró intézmények vezetőinek romlott magatartása miatt (...) már százezer forint elköltése esetén is nyílt pályázat kiírása [kellene] legyen kötelező. Ez a lépés azonban (...) lehetetlenné tenné az állami intézmények számára a közjó szolgálatát.”