Újra és újra kiderül, hogy a 32 ezer kötvényest jó 200 milliárd forinttal átverő Quaestor-birodalom romjaiban is van még vagyon, de abból leginkább a kiváltságosok mazsolázhatnak.
Jóllehet a politikai hullámokat is kavart építőipari nagyvállalat, a Szeviép 12 évig húzódó agóniája végén a hitelezők zöme hoppon maradt, egyikük milliárdos összegért perelte be a volt tulajdonost.
A helyi református gyülekezet, a Domonkos-rend és a katolikus egyházmegye is benyújtotta igényét hódmezővásárhelyi iskola- és óvodaépületekre. Milliárdos értékben kerülhetnek ezek az ingatlanok az egyházi szervezetekhez.
Egy friss törvény lehetővé tette az egyházaknak, hogy olyan épületek tulajdonjogát kérjék maguknak, amikben hitéleti, szakrális, vagy köznevelési feladatokat látnak el. A kübekházi iskola és óvoda nem volt az egyházé soha – csupán a fenntartói jogokat kapták meg korábban.
Épületek százai kerülhetnek ingyen az egyházak tulajdonába, köztük olyanok, amelyek sosem voltak a birtokukban. A kormány február végéig újranyitotta a minden fél által lezártnak tartott kártalanítási törvényt, újabb jogcímet is teremtve az ingatlanjuttatáshoz. Egy épület átvételének azonban vannak kockázatai.
Miközben a veszélyhelyzet miatt a templomok is bezártak, az Orbán-kormány a szokásosnál is lelkesebben szórta a közpénzt az általa kiválasztott egyházaknak. Jutott az állami milliárdokból újabb templomfelújításokra és a lelkészek jövedelemkiegészítésére, valamint számos ingatlan tulajdonjogát is megkaphatták a járvány alatti törvénykezésnek köszönhetően.
Az NHB Bank végelszámolása márciusban indult, a friss beszámolóból derültek ki érdekes részletek.
Állítják, 2019 márciusában a likviditási helyzet lényegesen jobb volt, mint 2018 decemberében, „a Bank részére nagy összegű alárendelt kölcsöntőke juttatásra is sor került, illetve további előrehaladott forrásbevonási tárgyalások és megállapodások álltak rendelkezésre, melyek a fizetőképesség erősítése mellett a kötelezettségek kielégítésének további biztosítékát jelentették”.
A bank szerint ha a korlátozások 90 napos lejárta után visszaengedték volna a pénzintézetet a piacra, minden fizetési kötelezettségének eleget tudott volna tenni, a havi működési költségeinek többszöröse állt saját számláján.
Márciusban indult az NHB végelszámolása, a csődbe ment bankban több tízmilliárd forintnyi vagyon ragadt bent. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 3,9 milliárd forint összegben kártalanította a 756 betétest, de így is bent ragadt 19,2 milliárd forint. Ez az összeg 9 magánszemélyhez és 49 vállalati betéteshez tartozott.
A minap az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) váratlanul közölte, hogy a 2022-es lejáratnál hamarabb, már az idén nyáron vissza tudja vásárolni 107 milliárd forintnyi kötvényeinek egy részét, nagyjából 14 milliárdnyit. Azért kényszerült a kötvények kibocsátására, mert a Buda-Cash csődje után majdnem ennyibe került neki a brókercég érdekkörébe tartozó négy bank, azaz a DRB Bankcsoport ügyfeleinek a kártalanítása, s ennyi pénzt az alapot fenntartó bankok nem tudtak volna egyszerre beletenni. Az OBA közleményéből kiderül, hogy most az érintett pénzintézetek felszámolásából juthat a nem várt milliárdokhoz.
Kamu jelentkezők, eltúlzott igények: csak a felét kapták meg a kért állami kártalanításnak a Szeviép-károsultak. A kormánymédia évek óta Botka Lászlót láttatja a csőd mögött, ehhez hatékony segítséget kap a kalandos múltú Szabó Bálinttól. A tavaszi választások előtt Lázár János is csatlakozott ehhez a narrációhoz, ő jelentette be a kártalanítást. Mostanra mégis kiderült, a valódi kár nem sokmilliárdos.
Akár több tízezer forintot is fizetniük kellene a Quaestor-kötvényeseknek azért, hogy a brókercég felszámolója kiadja nekik a papírjaikat, amelyekkel a legtöbben semmire sem mennek.
