K-Monitor Adatbázis

A Panama-iratok kiszivárogtatásával megint reflektorfénybe került az offshore cégek és trópusi adóparadicsomok világa. De mit is értünk az alatt, hogy offshore, ki csinálja és miért? Mindenki adót csal, akinek van egy offshore cége? Vagy mindenki csinálja, csak nem mindenkinek nézzük el? És mit lehetne tenni, hogy kevesebben csinálják? Ezekre a kérdésekre próbálunk meg választ adni.

Az amerikai cégek megfelelő bánásmódban részesültek – erre jutott Vida Ildikó NAV-elnök a kitiltási botrány miatt házon belül indított vizsgálat során. Igaz, azért találtak 5 esetet, amelynél hibát találtak – de a felülvizsgálat még tart.

Statisztikákat kértünk a Legfőbb Ügyészségtől a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatban a Polt megválasztása előtti és utáni időről, és nagyon érdekes adatokat kaptunk. A feljelentések száma felére-harmadára csökkent éves átlagban, az elutasításuk aránya viszont háromszorosára nőtt. Sőt, ha mégis indul nyomozás, azokat 2010 vége óta közel kétszer nagyobb arányban szüntetik meg, mint korábban. Lehet ez véletlen?

Nevezhetnénk akár a tények szerencsétlen együttállásának is, hogy éppen az idén jelent meg az Európai Bizottság első uniós korrupcióellenes jelentése (a legfertőzöttebb tagállamok között említve Magyarországot), és most robbant ki az eddigi legsúlyosabb, az amerikai és a magyar kormány között is komoly diplomáciai feszültséget okozó hazai korrupciós botrány.

Az ombudsman szerint bejött az új rendszer. Közérdekű bejelentést név nélkül is lehet tenni. A vizsgálatokon a bejelentés tárgyán kívül más problémát is szoktak találni.

A gabonakereskedők listázták az áfacsalónak tűnő cégeket, és erről az adóhivatalt is értesítették. Hasonlóképpen jártak el más, az élelmiszeriparban érdekelt cégek is, a bejelentők azonban úgy érzik, az akciónak nem sok haszna volt. A NAV szerint viszont nem is tudhatnak arról, hogy az átadott információikat mire használták fel, és hány gyanús cég ellen indult nyomozás.

Kiteljesedett a politikai-gazdasági őrségváltás, az állam és a korábban független intézmények a kormánypárt és az ahhoz kötődő érdekkörök foglyává váltak – állítja a K-Monitor Közhasznú Egyesület legújabb tanulmánya, amely a 2010-2014-es kormányzati ciklust értékeli. A K-Monitor szerint nem lehetünk elégedettek a kormány elmúlt négy éves korrupcióellenes tevékenységével sem.

Be kellett várnia, hogy más is tanúvallomást tegyen, ne csak ő – ezért várt eddig Vancsura István, az áfabotrányban kitálaló újabb volt NAV-vezető. Tudja, hogy volt kollégái félnek, de van, aki ha kapna egy-két évnyi fizetést, vállalná azt, amit ő és Horváth András. Szerinte többször lehetett, hogy az adóhatóság elnökét is megvezették felsővezetők. Megdöbbent, hogy az adóhivatalnál döntésekre ráhatással bíró emberek mennyire nincsenek tisztában a tényekkel, és fültanúja volt egy beszélgetésnek, amely saját csapatának a szétverésére irányult. Interjú.

Az áfabotrány kirobbantása után újabb volt NAV-os vállalta, hogy kiáll a nyilvánosság elé.

2014. január 1. napjával hatályba lépett a 2013. évi CLXV. törvény, amely olyan fogalmakat definiál, mint például a panaszos vagy a közérdekű bejelentő. Miben is különböznek ezek a közigazgatási eljárásból ismert ügyféltől ? A különbség gyakorlati jelentősége igen nagy.