K-Monitor Adatbázis

Magyarországon 2008 óta átalakult a korrupció szerkezete, az állam egyes érdekcsoportok foglyává vált, így a közérdekkel szemben egyes érdekcsoportok érdekei érvényesülnek.

A jogszabályi és intézményi környezet sűrű változása jelentős korrupciós kockázatot jelent, s ez a versenyképességet is hátráltatja.

Az állampolgárok egyre inkább kötelességüknek érzik a mindennapi visszaélések feltárásának elősegítését. Ez lehet üdvözlendő, ugyanakkor legalább ennyire jelzi a társadalom frusztráltságát.

Jóri András adatvédelmi biztos kezdeményezi a médiatörvény módosítását, a mostani szabályozás szerint ugyanis a nyomozóhatóság megítélésén múlik, hogy indokolt-e az újságírók forrásainak felfedése. Az ombudsman szerint viszont az alkotmányos alapjogot érintő ügyekben - ilyen a sajtószabadság is - a bíróságnak kell ellenőriznie a törvény betartását.

„A korrupció ellen küzdeni hiábavaló, ha az igazságszolgáltatás nem független és pártatlan vagy éppen a korrupció kezdi azt ki”- mondta Földes Ádám, a szervezet igazgatója. A törvényjavaslatok meghirdetett célja az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése, bírói függetlenség és pártatlanság elveinek maradéktalan megvalósítása, azonban e céloknak az elérését a benyújtott megoldások nem szolgálják.

Védeni kell azokat az embereket, akik jelentik a korrupciót, és meg kell akadályozni, hogy retorziók érjék őket Huguette Labelle, a korrupció ellen küzdő Transparency International nevű szervezet elnöke szerint. Labelle szerint a korrupció annak a jele, hogy egy rendszer nem jól működik, és javításra szorul. A magyar pártoknak azt javasolta, hogy tegyék teljesen átláthatóvá költségvetésüket, az embereknek pedig lehetőséget adna, hogy pontosan követhessék, mire mennyi pénzt költ az állam.

Nagy kérdés, hogy informátorként ki fog megbízni ezentúl bármilyen kiszivárogtató platformban, miután a WikiLeaks szétszórta a neten a szerkesztetlen anyagot, a The Guardian pedig publikálta hozzá a jelszót.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által társadalmi egyeztetésre bocsátott Munka Törvénykönyvének tervezete alkotmányellenesen korlátozná a munkavállalók személyes adatainak védelmét és a véleménynyilvánítás szabadságát. A K-Monitor és a TASZ véleményezte az új Munka Törvénykönyvének tervezetét.

Magyarországon rosszabb a helyzet korrupció terén a közép-európai átlagnál: hiába követ felmérés felmérést, amely ezt bizonygatja, mégsem változik semmi. Korrupciókutatót kérdeztünk a megoldásról, a szakértő szerint átlátható ügyintézéssel és a korrupciós kockázatokat rejtő helyzetek kiküszöbölésével tehetnénk a legtöbbet a szemléletváltásért.

Társadalmi berögződések és jogszabályi hiányosságok egyaránt gátolják a lakossági fellépést a visszaélésekkel szemben. Ezen változtatna több, új keletű civil kezdeményezés.