language

Kulcsszavak:

háttér highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [149]  Oldalak:   <<  <  5 6 7 8 9 10 11 12 13 14   >  >>

Hagyó-per - A kilencedrendű vádlott nem ismerte el bűnösségét

Nem ismerte el bűncselekmény elkövetését Z. Tibor kilencedrendű vádlott, aki a bíróság előtt fenntartotta a nyomozati szakban tett vallomását a Hagyó Miklós és társai ellen, a Kecskeméti Törvényszéken folyó per keddi tárgyalási napján.

Hagyó-per: 1,8 milliárdos a kárigény

Ismertette polgári jogi kárigényét a BKV-büntetőper tegnapi tárgyalásán a közlekedési társaság. A vállalat - az egyre gyengülő vádirat tényállását átvéve - 1 milliárd 779 millió forintos igényt jelentett be, amelyet a vádlottaknak akkor kell megfizetniük, ha bűnösségük bebizonyosodik.

Németh Péter: Gyilkosság, engedéllyel

Szerdán hajnalban meghalt Verók István. Beteg volt, mégis váratlanul ért mindenkit a halála. Nem vagyok orvos, amit állítok csak egy érzelmi megközelítés. De: biztosan nem áll távol a valóságtól. Vagyis az a határozott állításom: betegségében és gyorsan bekövetkező halálában szerepet játszott mindaz, ami vele az elmúlt években történt. Másként: az, amit vele az elmúlt években műveltek.

Mit tett az Orbán-kormány a korrupció ellen?

Nem könnyű két év után mérleget vonni, mert az egyes intézkedések és azok hiánya gyakran egymás ellen hatnak. Korrupcióellenes programot fogadott el, ám az csak a központi közigazgatásra vonatkozik és végrehajtásának még csak a kezdetén vagyunk. Ígérte, de nem tette rendbe a párt- és kampányfinanszírozást.

Sukoró-per: létezik-e az időutazás?

Az állam kérését elutasítva egyelőre nem hozott részítéletet a Fővárosi Törvényszék arról, jogos-e az állam 2,1 milliárdos kötbér-követelése a Suko-róra tervezett kaszinó koncessziós szerződése után. Eközben az sem tisztázott, hogy jogszerűen bontották-e fel a koncessziós szerződést a KC Bidding Kft.-vel.

Kerülik az adófizetést a magyar multik (is)

A nemzetközi színtéren működő húsz legnagyobb magyar vállalat tavaly a világ 37 országában 172 leányvállalattal rendelkezett, és mintegy 40 ezer főt foglalkoztatott külföldön. Az ilyen cégek egy része azonban hajlamos különböző off-shore cégeken keresztül "láthatatlanná tenni" a bevételei egy részét, s nem hozza haza Magyarországra profitja jelentős hányadát.
Találatok: [149]  Oldalak:   <<  <  5 6 7 8 9 10 11 12 13 14   >  >>