K-Monitor Adatbázis

A magyar politika legnagyobb tabuja, hogy milyen forrásból fedezik működésüket a pártok. A kampányfinanszírozásról szóló cikksorozatunk második részéből kiderül, mire jó egy betarthatatlan rendelet, mennyit "illik" visszaosztani egy nagyberuházás nyertesének, és hogyan fizetik le a polgármestereket és önkormányzati képviselőket.

Magyarország finoman szólva nem a legjobb arcát mutatta meg eddig Kínának a sanghaji Expón. A korábbi Expo-kormánybiztos Huszty András érdekkörébe tartozó Genexpo 2010 Kft-nek off-shore-gebinbe adott magyar részvétel és a hazai expo-szennyes kinti kiteregetése nem tett jót az országimázsnak.

Problémajegyzéket állított össze a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkársága, annyi a nyakukba szakadt kivizsgálandó eset.

Busás nyereséggel működik számos szívkatéteres labort üzemeltető magánvállalkozás Magyarországon – állítja egy elemzői csoport, amely többek között arra kereste a választ: mi indokolta, hogy ezt a jól jövedelmező részleget több közkórház is kiszervezze.

Már erre a hónapra eredményeket ígér, az offshore cégekkel nincs baja, ha ismeri a tulajdonosi szerkezetüket, s véleménye szerint nincsenek bal- és jobboldalhoz köthető cégek. Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztossal beszélgettünk.

A Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön hatályon kívül helyezte a Kulcsár-ügyben hozott elsőfokú döntést és új eljárásra utasított. A bíróság ezzel igazat adott a Fellebbviteli Főügyészségnek, amely szerint az elsőfokú ítéletben olyan súlyos eljárási hibák vannak, amelyeket másodfokon nem lehet kijavítani.

Off-shore hátterű vállalatokat és személyi összefonódásokat találni a Volánbusz alvállalkozói rendszerében.

A Zuschlag-ügy fordulatai is felvetik a kérdést, miért veszik fel az egyik, illetve miért ejtik a másik nyomozati szálat a hatóságok. Világos válasz több más esetben sincs.

Akárhonnan tekintünk a mögöttünk hagyott két évtizedre, ez a Harmadik Magyar Köztársaság egyik legszégyenteljesebb korszaka a magyar történelemnek.

Nem a Daimler-ügy az első nemzetközi korrupciós botrány, amelyben felmerül a gyanú, hogy magyar kormánytisztviselők vagy politikai pártok kenőpénzeket fogadtak el. Az is előfordult, hogy magyar cégvezetők keveredtek külföldön vesztegetés gyanújába.