K-Monitor Adatbázis

„AZ ÉN FEJEMBŐL INDULT EL AZ EGÉSZ, HOGY ÚGY MONDJAM, MERT ÉN AZ ORBÁNNAL JÓBAN VAGYOK.” Ezt az Újvidéken élő legendás fociedző, Árok Ferenc mondja, amikor a szerb harmadosztályban játszó csapat, a Topolya TSC focicsapatának hárommilliárd forintos magyar állami támogatásáról kérdezzük. Hozzá azután jutottunk el, hogy a Vajdaságban próbáltunk utána járni, miért megy a magyar adófizetők pénze a Topolyának.

Korábban arról volt szó, hogy a létesítmény 1,5 milliárd forintba forintba fog kerülni. A közbeszerzést a Penta Industry Kft. nyerte, a cég 2 milliárd forintért építhet stadiont Kisvárdán.

Ez az a törvényjavaslat, amit a szocialisták is megszavaztak.

Az év első felében sem tétlenkedett az ország talán legsikeresebb gázszerelője, Mészáros Lőrinc. A miniszterelnök barátja a közelmúltban fociklubot, cégeket és szállodákat vásárolt. Cégeiből több milliárd forintos osztalékot vett fel, egyes számítások szerint 2015-ben naponta csaknem 10 millió forinttal gazdagodott. Ennek alapján a felcsúti selfmade man kéthónapos nyári szabadsága alatt is legalább félmilliárd forinttal lesz gazdagabb.

Jelen állás szerint 32 futballstadion készül el 2020-ig, ezekre összesen 215 milliárd forint közpénzt költünk. Hét helyszínen már elkészült az új aréna, négy helyen részben készen vannak a fejlesztéssel, kilenc helyen pedig elindult a projekt. A legdrágább tétel az új Puskás Stadion felépítése lesz: még csak a bontásnál járnak, de már elment rá 7,5 milliárd forint. A 63 ezer szurkolóra tervezett nemzeti futballstadion százmilliárdos bekerülése egyelőre az illetékesek becslése – az eddig tapasztaltak alapján ez kevesebb biztosan nem lesz.

Már másfél hete birtokba vették a futballisták és a nézők a mezőkövesdi stadion új, nettó 600 millió forintért épült főlelátóját, ezzel befejeződött az ötezres aréna építése. Tállai András klubjának már csak az NB I.-be kell feljutnia, és akkor jó szezont futna a szeptember óta NAV-elnök politikus. Ha jól számoltunk, a stadionépítés végösszege valahol nettó egymilliárd forint körül van.

A hazai élvonalbeli labdarúgó bajnoki meccsek 80 év alatt sem hoznak annyi bevételt, amennyit az nb1-ben szereplő csapatok stadionjaira költ a kormány.

A magyar építőipar növekedését a kormányzati és Európai Uniós támogatások tették lehetővé 2015-ben. A CSOK segíthet, de együtt járhat vele a munkaerőhiány - derül ki egy elemzésből.

Nem verték nagydobra, de a közbeszerzési eljárás eredményéből kiderült, hogy az újabb stadionépítési láz főszereplője, a ZÁÉV Zrt. nem egyedül fejezi be a zalaegerszegi arénát: a munkát a középkategóriás stadionos megbízásokat sorra elnyerő Pharos ’95 Kft-vel együtt nyerte el. A Pharos pedig a ZTE futballcsapatát működtető zrt tulajdonosa, vagyis pont annak a klubnak, amelyiknek – állami forrásokból – készül a létesítmény.

Eredetileg 8,8 milliárd forintot szántak az új szombathelyi stadionra, de a legalacsonyabb ajánlat is 13,1 milliárd volt. A kiíró önkormányzati cég ügyvezetője úgy döntött, ennyiért is szerződik: egy 5,6 milliárd forintot ígérő minisztériumi levélre, illetve az abban szereplő kormányhatározatra hivatkozott. Csakhogy az egy úgynevezett 2000-es, vagyis nem nyilvános kormányhatározat. A stadiont a Swietelsky-ZÁÉV konzorcium építi: az előbbi testvércége éppen a szombathelyi Haladás névadó szponzora, utóbbi pedig Budapesten is kapott megbízást stadionépítésre.