Az önkormányzatokhoz, kórházakhoz és politika közeli cégekhez vándorol az áramdíj nagyjából 11 százalékát kitevő, távfűtési támogatásra szánt pénzek egy része.
Az ingatlan beruházások kapcsán elhíresült a „spanyol modell” saját hazájában és Európában is megbukott. Lényege: a jutányos áron megvett szűz területeken ambiciózus mega-projektek felépítését ígérik, hogy azután, kijárva tetemes állami, illetve EU-s támogatásokat befolyásos politikusoktól, az átminősített területen a beruházást el sem kezdik, illetve félbehagyják, vagy az ingatlanokat hatalmas haszonnal továbbadják.
2000. és 2006. között a Zuschlag Jánoshoz kötődő civil szervezetek működő szervezetként feltüntetve magukat, támogatási kérelmeket nyújtottak be az ifjúsági tárcához, annak jogutódjaihoz, továbbá a Nemzeti Civil Alapprogramhoz és Budapest Önkormányzatához.
Tóth István János korrupciókutató szerint a rendőrségtől a bíróságig, a közbeszerzésektől az engedélykiadásig, a törvényhozástól a pályáztatásig tele van korrupciós kockázattal a magyar közélet.
A korrupció otthonosan berendezkedett minálunk. Eleinte csak átutazó vendégnek tűnt, de mára elpofátlanodott, odapiszkít a kandallóba, mohóságában kizabál bennünket vagyonunkból, sőt, ő szabja a házirendet. Mindezt a háziúr, a politikai rezsim elnézően tűri.
Változatlanul talány, honnan származik az a több milliárd forint, amit a pártok kampányfinanszírozásra költenek, hiszen az állami támogatás és a különféle adományok a kiadásoknak csak töredékét fedezik.
Virágzó üzletág épült a szegénységben élő romák köré: a hálózatot korrupt hivatalnokok, szélhámos vállalkozók és maffiamódszereket alkalmazó uzsorások alkotják.
Köztörvényes bűncselekményt tárgyalnak Kecskeméten, vagy erősen átpolitizált per folyik? A kérdésben senki sem foglal egyértelműen állást, ám az általunk megkérdezettek szerint kétségtelen, hogy a Zuschlag-ügynek van egyfajta kirakatjellege, "politikai fílingje".