K-Monitor Adatbázis

A miniszterelnöki oligarchák elleni „húzd meg-ereszd meg” játék részének tartják a Simicska–Nyerges-földbirodalom térfelén, hogy a kormány pénteki döntése szerint azok az agrárvállalatok, amelyek 1200 hektárnál nagyobb földön gazdálkodnak és csak növénytermesztéssel foglalkoznak, e határ felett nem kapnak területalapú EU-támogatást.

Orbán Viktor és Simicska Lajos már beszélt egymással. Simicska üzlettársa, Nyerges Zsolt pedig a közelmúltban állítólag „Canossát járt” Felcsúton Orbán Viktornál.

A cégek egymás közötti és politikusokkal való kapcsolatait, illetve a beruházásokra megítélt pénzek elköltésének hatékonyságát mellőzve összegyűjtöttük, hogy mely építőipari cégek voltak a közbeszerzések legnagyobb nyertesei 2013-ban. Ezen kívül megnéztük, mióta tevékenykednek a legjelentősebb cégek, mivel foglalkoznak és milyen nagyobb beruházásokban működtek közre az elmúlt évtizedben, illetve 2013-ban.

Az építőipar lanyha teljesítménye ellenére tavaly 40 százalékkal növelte forgalmát a miniszterelnök édesapjának többségi tulajdonában lévő gánti Dolomit Kőbányászati Kft., amely 800 millió forint értékű új beruházásba is kezdett. A kőbányászati boom csak lokális jelenség lehet: a konkurens bányák mindegyikének csökkent ugyanis az árbevétele tavaly, többnél jelentős mértékben. Nem kizárt, hogy a bővülés hátterében egy közgépes projekt áll.

A Fidesz bevette a Simicska-tablettát, és se kiköpni, se lenyelni nem tudja. A lassan ölő méreg már benn van a szervezetben.

Nem véletlen, hogy egyik korrupciógyanús milliárdos közbeszerzésből sincs igazi botrány: ezek mögött olyan politikai háttéralkuk vannak, amik miatt egyik oldalnak sem érdeke asztalt borítania – mondta a hvg.hu-nak Horn Gábor. Az SZDSZ egykori „örökös kampányfőnökével” a politika okozta személyiségtorzulásokról, Orbán Viktorról, Gyurcsány Ferencről és pártja bukásának okairól is beszéltünk.

Első fokon elutasította a szegedi 2-es villamos kivitelezésének csúszásával kapcsolatos önkormányzati kötbérkövetelést a Szegedi Törvényszék csütörtökön. A villamospályának eredetileg még 2010. szeptember 18-ra kellett volna elkészülnie, de a forgalom végül csak néhány napja, március 2-án indult el az új vonalon.

Szabálytalan átszervezések miatt veszélyben vannak a magyarországi uniós pénzek. Úgy tudjuk, hogy közlekedésfejlesztésre a magyar állam nem tud most lehívni pénzt Brüsszelből, és más területeken is blokkolhatja az EU a kifizetéseket.

Egy időre, Kóka János égisze alatt különösen, a hazai nagyberuházások finanszírozását előszeretettel végezték PPP (Public Private Partnership) konstrukcióban. A 20-25 évre kötött, és még 2010 tavaszán is sorozatban engedélyezett szerződések jelentős terhet róttak a mindenkori kormányokra.

Bármikor, a költségvetés módosítása nélkül növelhető a sztrádaépítésekre fordított állami pénzek összege, miután ez a kiadás a költségvetésben évek óta úgynevezett felülről nyitott előirányzatként szerepel.