Egyre nehezebb dolga lesz annak, aki röviden és érthetően össze akarja foglalni azt, ami a Kaposvár melletti, két és fél ezres lélekszámú községben tavaly nyár óta hulladéklerakó-ügyben folyik: a kaposmérői önkormányzat, de különösen a független Prukner Gábor polgármester elszántan küzd azért, hogy a település területén, egy régi téglagyári gödörben inert, vagyis tovább nem bomló, nem szennyező építési hulladéklerakó létesülhessen.
A neve összeforrt a korrupcióval, most megint kétes ügyek miatt került bilincs a kezére. Tömény Zuschlag-portré a börtönévektől.
A neve összeforrt a korrupcióval, most megint kétes ügyek miatt került bilincs a kezére. Tömény Zuschlag-portré a börtönévektől.
A Matolcsy-család üzleti előkóstolóját, Száraz Istvánt, és a NER vendéglátós frontemberét, Zsidai Royt is megtaláltuk az erzsébetvárosi bulinegyed kocsmaüzemeltetői között. Arra kerestünk magyarázatot, vajon a fideszes kerületi vezetésnek miért éri meg konzerválni a háborús helyzetet a kocsmák és a kerület lakói között, miközben utóbbiak egyben a választóik is, a felkapott romkocsmák éves mérlege pedig nem mindig tükrözi a népszerűségüket.
A családból hozott minták, az iskolai környezet és a politikai közbeszéd együtt idézik elő egy generációban, hogy csekély szerepet vállalnak a közéletben, vagy tevékenyen fejtik ki politikai álláspontjukat – összegezhető a Magyar Nemzet által megszólaltatott szakértők véleménye, amelyet ifjúságkutatások is alátámasztanak. A választásig mindössze kilenc hónap van hátra, ezért érdemes körüljárni, hogy mi áll a fiatalok politikához fűződő viszonyának hátterében.
„A mostaninál korruptabb kormány nem volt az elmúlt 26 évben Magyarországon” – mondta Tényi István egy interjúban. Az ország feljelentőjének is nevezett férfi szerint hiába látják az emberek a korrupciót, nem tudnak ellene tenni, mert ha jelzik is azokat a hatóságok felé, az semmilyen következménnyel nem jár. Sokszor valóban úgy tűnik, hogy a rendőrség és az ügyészség nem jeleskedik a visszaélések, törvénytelenségek elleni harcban. Egyre leleményesebb magyarázatokat találnak arra, miért is nincs tennivalójuk egy adott ügyben, amiről a sajtó ír és feljelentéseket is kapnak. Ezekből szedtünk össze egy csokorravalót a tavalyi termésből.
Az 1294 kvótamenekült ellátására fejenként 1,8 millió forintot adna az Európai Unió, az ellenük való gyűlöletkeltésre viszont fejenként 11,5 milliót költ a magyar kormány. Az eddig mintegy 15 milliárd forintos népszavazási kampány minden egyes magyarországi lakosnak 1.515 forintjába került, ami bő hétszerese annak, amennyibe egy brit lakosnak került a teljes Brexit-kampány.
Külön kiosztott telefonokkal és számlistával, egy Fidesz-KDNP logós kétoldalas útmutató alapján kell munkaidőben szavazókat hívogatniuk és a vasárnapi népszavazáson való részvételre és "nem" szavazatra buzdítaniuk önkormányzati és minisztériumi dolgozóknak - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény meghatározása szerinti kormánytisztiselőknek, köztisztviselőknek.
Még most sem tudjuk, hogy mennyi közpénz megy el a kvóta-, migráció- és idegenellenes kormányzati propagandára a vasárnapi népszavazásig, de a közbeszerzési adatokból és részlegesen teljesített adatigénylések alapján teljesen reális Harangozó Tamás szocialista politikusnak a saját adatigénylésére adott kormányzati válasz alapján közölt, a népszavazás megrendezésének költségeit bele nem számítva 15 milliárd forint körüli becslése. Bár a kormányzat által eddig publikált adatok alapján csak szűk 12 milliárd a biztos, de ebben nincsenek ott a médiavásárlást nem igénylő tételek, főként a kormány által közvetlenül kiküldött brossúrák, levelek előállítási és postaköltsége. Ám örömmel közölhetjük, hogy kicsi országunk ismét erőn felül teljesített: a brit uniós kilépésről szóló népszavazás kampányköltségeit ugyanis már most meghaladtuk. Nem csak a Leave és a Remain kampány költségeit külön-külön, hanem azok együttes költését is.
A pártok közel 11 milliárd forintot költhettek kampányra 2014-ben és 2015-ben az országgyűlési és az önkormányzati választáson, illetve a veszprémi és a tapolcai időközi voksoláson. Ez derült ki az Átlátszó, a K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International Magyarország (TI) által végzett civil kampánymonitor vizsgálatból. A parlamenti pártok állami kampánytámogatása tavaly 3,4 milliárd forintot tett ki, miközben, a civilek becslése szerint, a kiadásaik 7,5 milliárd forintra rúgtak. Az együttműködő négy szervezet nyílt levélben fordult a parlamenti képviselőkhöz a kampányfinanszírozás rendbetétele érdekében.
