K-Monitor Adatbázis

A magyar betegek egy kutatás szerint 73 milliárd forint hálapénzt csúsztattak tavaly az orvosok és a nővérek zsebébe. A paraszolvencia mértéke folyamatosan nő, s úgy tűnik, egyhamar nem tűnik el a rendszerből.

Becslések szerint 50 milliárd forinttól esik el idén az állam az elmúlt években visszaszorulóban lévő feketegazdaság ismételt térnyerése miatt.

Nyilvánosságra került az állami-önkormányzati cégvezetők fizetése. Leszögezendő: a közszolgálati intézmények és közcégek vezetői, magas rangú beosztottjai mindig és mindenütt jóval többet keresnek az átlagembernél.

Térítésmentes egészségbiztosítási rendszerünkben - sokak szerint a közjó egyik sine qua nonja - a betegek úgy vélik, hogy normális odafigyelést, jó ellátást csak akkor remélhetnek, ha megtömik az ellátó személyzet, elsősorban persze az orvos zsebét.

A fejvadász szerint egyáltalán nem magasak az állami cégek vezetőinek fizetései, a versenyszférában is hasonlókkal találkozik.

Országosan 73 milliárd forintra becsülik éves szinten az egészségügyben eltűnő hálapénzek összegét. Egy javaslat szerint a borítékolt paraszolvencia felét a betegek a kórháznak is befizethetnék.

Hat évre visszamenőleg az összes fővárosi cég vezetőségének a munkaszerződését átvizsgáltatná a fővárosi MSZP. A vizsgálatot az MSZP a BKV végkielégítési botrányával indokolja.

A kalákamunka regulái és az alkalmi foglalkoztatás szabályai.

Túl rámenősen akart a fővárosi MSZP arca lenni Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes és nem számított rá, hogy a párton kívül és a párton belül is megpróbálják elgáncsolni - ez a BKV-botrány tanulsága az [origo] által megkérdezett, különböző pártokhoz tartozó budapesti politikusok szerint.

Kivételesen kedvező nemzetközi körülmények között fejlődhetett volna Magyarország az utóbbi csaknem két évtizedben, a lehetőséggel azonban nem tudtunk élni - foglalta össze a Napi Gazdaság jubileumi számának adott interjújában Békesi László volt pénzügyminiszter.