K-Monitor Adatbázis

A tavaly fél évet a másodosztályban töltő Felcsút hatvanszor annyi szponzori pénzt kapott, mint az élvonalban ötödik helyen záró Paks.

2,12 milliárd forintról 2,56 milliárd forintra drágult a pécsi Nemzeti Kosárlabda Akadémia építésének ára – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. Ez 440 millió forintos áremelkedés, vagy másképp nézve 20 százalékos drágulás.

Ötven céget kerestünk meg, hogy megtudjuk, részt vesz-e a tao-rendszerben, és ha igen, melyik sportklubnak, mennyi pénzt ad: egyetlen esetben sem kaptunk teljes körű választ. Miközben a kormány szerint a vállalkozások büszkén segítik a sportoló ifjúságot, a cégek többsége titkolózik. A MOL két éve még az MLSZ-szel közös sajtótájékoztatón jelentette be, mennyivel segíti a futballszövetséget, ma már adótitokra hivatkozva nem válaszol.

Az Átlátszó a közbeszerzési közleményekre alapozott számításai szerint Szíjj László vállalkozásai 606,5 milliárd forint értékű tendert nyertek el tavaly. Második helyen a ZÁÉV végzett 430 milliárddal, harmadik a WHB lett 342,5 milliárddal. A Mészáros-család cégei negyedik helyen zárták 2017-et 299 milliárd forint értékű közbeszerzéssel, aminek 83 százaléka uniós támogatás.

A Duna Aszfalt és a Magyar Építő tulajdonosa 250 milliárd forinttal vezeti a mezőnyt, második a ZÁÉV 203 milliárddal, harmadik a Mészáros-család 123 milliárddal.

Jól tartják a vezetőiket azok a Pallas Athéné alapítványok, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank hozott létre különböző oktatási, kutatási és társadalomfejlesztési projektekre több mint 250 milliárd forint közpénzből. Úgy tűnik, a kormány szavazóbázisának erősítése már fontosabb lett, mint az alapítványok eredeti céljai.

Lassan megszokottá vált, hogy a ZÁÉV Zrt. a nagy építőipari beruházások piacán felzárkózott a korábbi csúcsragadozók mellé. A cég 2016-os eredményéből az is kiderül, hogy e mellett a közbeszerzéses piac gyilkos árleszorító hatását is ki tudják védeni, hiszen miközben rendre olcsóbb ajánlatot tesznek a konkurenciánál, két év alatt négyszeresére növelték a cég jövedelmezőségét.

A stadionok országa leszünk 2020-ra, ugyanis a kormány döntései alapján addig a jelen állapot szerint mintegy harminckét helyszínen minimum bruttó 250 milliárd forintnyi közpénzből épülnek fel vagy újulnak meg a profi csapatok létesítményei. Ráadásul a vizes vb költségeihez hasonlóan rohamosan növekednek a kiadások, amire konkrét magyarázat szokás szerint nem érkezik az illetékesek részéről. Körkép a mai magyar stadionvalóságról.

A magyar közvélemény szinte megbénult, amikor kiderült, hogy 190 milliárd forintból épül fel az új Puskás Ferenc Stadion. Aztán a sokkból felocsúdva eszünkbe jutott pár ünneprontó kérdés a monumentális projekt kapcsán. Van-e bármilyen racionális magyarázat a stadion árára? Az eredeti tervekhez képest végül megőrzik-e a régi Népstadion helyi védettség alatt álló lelátóját, vagy az ikonikus lépcsőtornyokat, ahogy az korábban elhangzott? Lesznek-e a stadionban a futballon kívül hat-hét másik sportágnak is edzőtermei, ahogy mondták? Világszinten is egyedülálló építészeti bravúr lesz-e az új létesítmény, ahogy ígérték? Lehet-e már most látni olyan tervezésbeli hiányosságot, ami tovább fogja emelni a projekt költségeit?

Nem verték nagydobra, de a közbeszerzési eljárás eredményéből kiderült, hogy az újabb stadionépítési láz főszereplője, a ZÁÉV Zrt. nem egyedül fejezi be a zalaegerszegi arénát: a munkát a középkategóriás stadionos megbízásokat sorra elnyerő Pharos ’95 Kft-vel együtt nyerte el. A Pharos pedig a ZTE futballcsapatát működtető zrt tulajdonosa, vagyis pont annak a klubnak, amelyiknek – állami forrásokból – készül a létesítmény.