K-Monitor Adatbázis

A rendőrség szerint nem történt bűncselekmény, ennek hiányában szüntette meg ugyanis a nyomozást abban a 24.hu által feltárt ügyben, hogy az Iron Corporation szerződés nélkül használta a Duna Arénát. Az eljárás annak ellenére véget ért, hogy a 2017-es időszakra – az állami cég állítása szerint – nincs szerződés a Bp2017 Kft. nevű állami cég és Hosszú Katinkáék vállalkozása között az uszoda használatára.

Két tendert is kiírtak a napokban a Puskás Aréna fenntartására és a feladatokra összesen 720 millió forintot szánnak. Közben az atlétikai stadionnál már próbacölöpöznek.

Miután 2-1-re megverte a Kispest Honvédot, harmadik helyen végzett az NBI-ben, ezzel indulhat a nemzetközi kupában a Puskás Akadémia. Nem találtam megfelelő statisztikát, de szinte biztos, hogy az egyik legkisebb lélekszámú településként jutott ki az európai fociporondra az 1800 fős Felcsút.

Napi 695 millió forintot költött sportra a kormány a veszélyhelyzet bevezetése óta. A járvány sem szegte kedvét a kormánynak attól, hogy öntse a pénzt a sportba. Míg a veszélyhelyzet bejelentésétől, vagyis március 11-től április 23-ig napi szinten még "csak" 205,3 millió forintot csoportosított át az állam a sportra (összesen kb. 9 milliárd forintot), addig június 2-ig ez a szám már napi 695 millió forintra (összesen 51,5 milliárd forintot) nőtt.

161 milliárd forintot csoportosított át a költségvetésen belül egy határozattal a kormány. A pénz legnagyobb részét, 154 milliárd forintot a Gazdaságvédelmi Alapból veszik el. Az átcsoportosított összeg legnagyobb része, közel 78 milliárd forint a turisztikai fejlesztésre megy el. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium megkap 55 milliárdot a kiemelt közúti projektekre, további 13,4 milliárd forintot pedig a vasúthálózat fejlesztésére. Hogy ez a Budapest–Belgrád vonalra megy-e el, vagy más vasúti projekt lesz belőle, azt nem részletezték.

Főleg néhány megyeszékhelynél durvult el a pénzköltés a sportlétesítmények fenntartására. A lakosság egészségi állapota ettől biztosan nem lesz jobb.

Könnyen lehet, hogy ugyanaz a konzorcium húzza fel a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra épülő stadiont, amely a 190 milliárdos Puskást is építette.

A Magyar Közlönyben jelent meg a kormány határozata, miszerint a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében új, 6000 férőhelyes multifunkcionális rendezvény- és sportcsarnok épül Székesfehérváron.

A csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg, hogy a kormány 1 998 039 107 forintot különít el a Nemzeti Atlétikai Központ bontási, megszüntetési és ahhoz kapcsolódó egyéb, a kivitelezést megelőző" munkálataihoz. A stadion költségei ezzel 5,7 milliárd forintról 7,7 milliárdra nőnek. Az atlétika mellett a kézilabda is kap pénzt, a Kocsis Máté vezette Magyar Kézilabda Szövetség "2020. évi szakmai programjának és a hosszú távú sportágfejlesztési stratégiájára" 1 380 000 000 forintot ad a kormány, a határon túli magyar kézilabdasport fejlesztési feladatainak támogatására pedig 300 milliót.

"a kormány egyetért a Nyíregyháza Spartacus-Bozsik József Labdarúgó Akadémia örökösföldi edzőközpont megvalósításának koncepciójával és a beruházás kormányzati magasépítési beruházásként történő előkészítésével." A kormány a feladatokra 297,56 millió forintos kötelezettségvállalást engedélyezett az ügynökség számára. Ebből idén 142,94 millió forintot kell Varga Mihály pénzügyminiszternek biztosítania az idei költségvetésben. Ezzel a közel 300 millió forinttal 10,173 milliárdra emelkedett az az összeg, amit a kormány a veszélyhelyzet ideje alatt sportra költött el.