Orbán Viktor és a Fidesz elemi érdekévé vált a Mol túlélése és üzleti virágzása, miután a kormánypárthoz lojális emberekkel feltöltött két közérdekű vagyonkezelő alapítvány a legnagyobb tulajdonosok közé került a vállalatban.
Először csak kivételeknek látszottak a különböző alapítványi formában működtetett egyetemek. Mára azonban a kivételből szabály lett és a lassan a hagyományos intézmények válnak gyérülő kivétellé. A megzavarodott érintettek – hallgatók, tanárok, kutatók, színészek, újságírók és művészek - kétségbeesett kérdéseit a rendszer kiötlői a szokásos stratégiával hárítják el: az átalakítás a törvények alapján történt, követi az alkotmány útmutatásait, illeszkedik a nemzetközi trendhez és a korábban szűkölködő területekre most ömlik a pénz. Minden a legnagyobb rendben, „európai” módon és a nemzet érdekében történik. Ahhoz, hogy megértsük a folyamatot, meglehetősen messzire kell visszatekinteni. A történet gyökerei ugyanis a XVIII. századba nyúlnak vissza.
Mind megkapta Demeter Szilárd a Hajógyári-sziget szinte teljes déli területét, benne a Hadrianus-palotával, fél tucat más műemlékkel, az egykori hajógyár épületekben működő bezárt szórakozóhelyekkel.
A Batthyány Lajos Alapítványnak a válság idején sincsenek anyagi gondjai, sőt. Évről évre egyre nagyobb állami támogatást kap a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodától, most pedig az derült ki, hogy év végi meglepetésként még extra 3,5 milliárd forint is leesett a BLA-nak. Mindezt úgy, hogy a 2020-as működésre már eleve kapott 3,5 milliárdot. Ez Rogánék múlt héten frissített szerződéslistájából derült ki.
Kurta jegyzőkönyvi bekezdések tudósítanak arról, hogy a Mathias Corvinus Collegium Alapítványának kuratóriuma fegyelmezetten tudomásul veszi, állami vagyoneső hullik rá. Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke több száz oldalnyi – közérdekű adatigényléssel megszerzett – adat, jogszabályi hivatkozás, ködös mondat alapján próbálta feltérképezni, elsődleges feladatán kívül (fiatal magyar tehetségek gondozása) mit is csinál az MCC. Az MSZP társelnöke szerint erre nincs esély. Annyi tűnik biztosnak, hogy lényegi kontroll nélkül értékesítheti a legfontosabb állami stratégiai cégek részvényeit, elcsúszhat a közbeszerzési léc alatt, és mindent is megkap. Holott 2020 elején az alapítvány vezetői még azt se tudták, hogy szolid kis szervezetüket pár hónapon belül óriásira hizlalja a kormány. De a járvány miatt meghirdetett veszélyhelyzet jó alkalomnak tűnt, hogy egy újabb, autonóm Fidesz-hátországot építsen a hatalom.
„Gondolom, az sejthető, hogy január elején nem ébredt fel egyszerre arra négy egyetem rektora, hogy de jó volna átváltozni alapítványi fenntartásúvá”, mondja egyik forrásunk az újabb egyetemek kormányközeli alapítványi kézbe vételének tervéről. A dolog több pénzzel, kevesebb autonómiával és szinte egyetemenként különböző állapotokkal fog járni.
Másfél éve hosszú publicisztikát írtunk „A Fideszt meg lehet verni, de a rendszer már leválthatatlan” címmel – ugyanis a 2010-ben indult gazdasági szuverenitásháború mintha megszállásba csapott volna át. Az egészpályás letámadás, az ország alapinfrastruktúrájának „hazahordása” a vírusidőszakban újabb szintet lépett. Ha nyer is az ellenzék 2022-ben, olyan Orbán-központú árnyékállammal találja szembe magát, melyet elszámoltatni nemigen lehet – legfeljebb kényszerűen együttműködni vele. Mutatjuk a NER-elithez bebetonozott gáz- és áramhálózatok, erőművek, banki és informatikai óriások, vasúti, hadiipari gyárak és egyéb stratégiai ágazatok listáját.
Zárt ajtók mögött szavazta meg a szenátus, hogy alapítványi egyetem legyen az intézmény.
Plénumot tartottak a Pécsi Tudományegyetem hallgatói és alkalmazottai, hogy kinyilvánítsák véleményüket a modellváltásról.
