K-Monitor Adatbázis

Az egykori balatonaligai pártüdülő ismét elzárt területté válhat – ettől tartanak a helyi civilek.

izet is fakasztana a Kékesen, ha tehetné, csak már indulnának a fejlesztések választókerületének legfontosabb turisztikai attrakciójánál. Pedig nem is a fideszes képviselőt, Horváth Lászlót hívják a környékbeliek „a hegy urának”, hanem Dobróka Tamást, Heves megye egyik legjelentősebb vállalkozóját, az immár budapesti székhelyű, de abasári–gyöngyösi gyökerű He-Do Kft. tulajdonosát. Dobróka és cége több évtizede a kékestetői sícentrum üzemeltetője, ami önmagában valóban nem egy főnyeremény, hiszen az ezerméteres magasság soha nem volt az örök hó határa fölött, hát még a globális felmelegedés idején. Heteken belül mégis egy olyan előterjesztést szándékoznak bevinni a kormány elé, amely móresre tanítaná a fukar természetet, és akkor is lehetővé tenné a hegyoldal lejtőinek behavazását, ha az egész vidéket messze elkerülik a felhők. Bár környezetvédelmi szempontból ezzel ellentétes ajánlások születtek, a kabinos felvonóval megerősített, négy évszakos turisztikai szezon nemcsak a hegy urának, hanem a Mátra többi haszonélvezőjének, köztük Mészáros Lőrincnek is kedvezne.

Több milliárdos támogatást kapott a demjéni cégcsoport modernizációra, mégsem tudták szagtalanná tenni a trágyakomposztálást.

A hivatalos kormányzati nyilatkozatok szerint 17,44 milliárd forintba került az államnak a Mátrai Erőmű visszavásárlása Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől, ám most a Magyar Szocialista Párt - közérdekű adatigénylés útján megszerzett információk alapján - azt állítja, az adófizetőknek összességében 75,14 milliárd forintjába került az ügylet. A Magyar Villamos Művek ugyanis a vételáron felül egy sor kötelezettséget is átvállalt, közte tagi hitelek, követelések kifizetését, valamint tőkeemelést is végrehajtott az érintett vállalatoknál és áthidaló hitelkeretet is biztosított. Bontásban így néznek ki a tételek (milliárd forintban): Vételár:17,44 Tagi hitel visszafizetése: 4,898 Tőkeemelés: 19 (Mátrai Erőmű), 7,4 (SPI Kft.) Áthidaló hitelkeret: 11,4 (Mátrai Erőmű), 7,4 (SPI Kft.), 7,6 (SGI Kft.) Ez pedig azt jelenti, hogy az állam tiltott módon részesíthette támogatásban Mészáros Lőrinc érdekeltségeit, így versenyelőnyt biztosított számukra más gazdasági szereplőkhöz képest.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szerint bár a Viresol felelős a tavalyi tömeges halpusztulásért és a rosszulléteket okozó gázszennyezésért, nem ők, hanem a Mátrai Erőmű kapott vízszennyezési bírságot, összesen 5 millió forintot.

Válasz érkezett a hatóságtól a Viresol ügyében.

Perrel fenyegetőzött, és bírósági keresetet indított az Átlátszó ellen a visontai Viresol Kft., amikor tavaly novemberben megírtuk: ipari mennyiségű szerves anyag csak a szomszédos telephelyen felhúzott keményítőgyárból kerülhetett a Mátrai Erőmű technológiai víztározójába, ahol aztán tömeges rosszullétet okozó gázszivárgásokat okozott. Pedig a történteket kivizsgáló katasztrófavédelmi hatóság eltitkolt határozatában is néven nevezik a felelőst, sőt, megtiltják számára az Őzse-völgyi víztározó további használatát, és műszaki átalakításra kötelezik a további környezetkárosítás elkerülése érdekében. Még idén januárban is dőlt a cefre a Viresoltól a víztározóba. Mutatjuk a bizonyítékot. A www.atlatszo.hu „Itt a bizonyíték: Mészáros Lőrinc keményítőgyára szennyezte a Mátrai Erőmű víztározóját” című 2020. május 06. napján megjelent cikkükben valótlanul állítottuk, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság eltitkolta a határozatát. A valóság az, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor az ügyben meghozott határozatát kizárólag az ügyféli jogosultsággal rendelkezőknek küldte el, mivel a határozat ellen fellebbezés érkezett, így az csak a véglegessé válását követően ismerhető meg harmadik fél által.

Egy hónapja közérdekű adatigénylésben kértük a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól a Mátrai Erőműben vizsgált, meg nem nevezett gázszennyeződésről készült mérési jegyzőkönyveket. A most megkapott összefoglaló táblázatokból kiderül, hogy a kén-hidrogén, a foszfin és a nitrogén-monoxid jelenlétére vonatkozó értesüléseink helytállóak voltak.

Közvetlenül szilveszter előtt még gigaszerződést írt alá a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. az EWC-H Környezetvédelmi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel. A feladat az észak-pesti illetve dél-pesti telephelyein keletkező szennyvíziszap napi (Dél-Pesten esetleg kétnaponkénti) elszállítása. A megállapodás szerint évi 80 ezer, összesen öt év alatt 400 ezer tonnát kell elszállítani, ami opcionálisan 30 százalékkal bővíthető, ha az alapmegrendelés nem lenne elég.

Nem kitalációról és nem egy fiktív településről van szó. A helyszín a Heves megyei Kerecsend, ami kulcs pedig a helyiek életét megkeserítő gombaüzem, és annak tulajdonosa, egy Fidesz-közeli vállalkozó.