K-Monitor Adatbázis

Szinte kivétel nélkül nagy profitot termeltek a kormányhoz hű médiacégek. Az állam pumpálja a közpénzt a hirdetésekbe, így aztán torzul a piac, de mindenhova eljut a kormányzati reklám, a hatalom kedvenc vállalkozói pedig nagyot nyernek.

Február elejétől április 8-ig több nagy állami kommunikációs kampány futott. Bő 2 milliárd forint az ENSZ és a migránsok elleni hirdetésekre, 3 milliárd sikerpropagandára, 1 milliárd pedig a téli rezsicsökkentés reklámozására ment el. A Miniszterelnöki Kabinetiroda 26.400 forintot kért tőlünk az adatokért.

1,3 milliárd forint volt az Erzsébet-táborok reklámozása, 489 millió a vizes vb kampánya, 846 millióért jelentek meg PR-cikkek a kormányzati intézkedésekről, és 2,3 milliárd ment el a Soros-terves hirdetésekre. Mészáros Lőrinc médiacégeinél összesen 1,24 milliárd forint landolt ezekből a kormánykampányokból, de Tombor András, Habony Árpád, és Andy Vajna cégei is jól jártak. Az adatokért megint költségtérítést kért tőlünk a Miniszterelnöki Kabinetiroda.

Idén január és június között az egy évvel korábbinál másfélszer többet, listaáron 36,4 milliárd forintot költött az állam reklámokra, tudtuk meg a Kantar Média adataiból. A minisztériumok, állami intézmények, önkormányzatok és állami cégek által hirdetésre költött összeg fele mindössze tíz médiumnál landolt, amelyek egy jól lehatárolható, kormányközeli tulajdonosi körnél vannak.

Idén január és június között az egy évvel korábbinál másfélszer többet, listaáron 36,4 milliárd forintot költött az állam reklámokra, tudtuk meg a Kantar Média adataiból. A minisztériumok, állami intézmények, önkormányzatok és állami cégek által hirdetésre költött összeg fele mindössze tíz médiumnál landolt, amelyek egy jól lehatárolható, kormányközeli tulajdonosi körnél vannak.

Tavaly az MVM összes reklámkiadásának nagyjából 75 százaléka, másfél év alatt nagyjából 2 milliárd forint kormányközeli cégeknél landolt.

Tombor András cége közel 1 milliárdot, Garancsi Istváné majdnem félmilliárdot kapott az ország sikerét hirdető reklámokért. Andy Vajna, Habony Árpád, és Mészáros Lőrinc is jól járt a kampánnyal.

2016 szeptemberében, az október 2-i kvótanépszavazást megelőző utolsó hónapban és a referendumot követő hetekben összesen 2,9 milliárd forintot költött a kormány reklámkiadásokra. A pénz nagy része szokás szerint a Fidesszel lojális médiacégeknél landolt. A legtöbbet a TV2, a Kod Media, a Mediaworks és az Origo kapta, de nem járt rosszul a Lokál, a Magyar Idők és a Pesti Srácok sem.

Lassan befejeződik a nem-kormánypárti média felvásárlása, miközben másfél év alatt szinte a semmiből felépült az új, Simicska-cégek nélküli orbánista médiaportfólió. Az 1 milliósra mért elérésű Origo mellett a TV2, az új bulvár-portfólió, az ugyancsak egymillió olvasót elérő vidéki laphálózat és a szépen hálózatosodó rádióadók sosem látott, politikailag homogén tulajdonosi struktúrájú médiabirodalommá állnak össze. Az akvizíciók és a működtetés költségeit részben a magyar költségvetésből átcsatornázott pénzek, részben a tulajdonos stróman-oligarcháknak juttatott uniós finanszírozású projektek haszna fedezi.

Összeszedtünk néhány olyan kormányzati intézkedést, amelyek következtében Magyarországon ma egyre kevesebb a független médiaműhely, és ami miatt ma jóval nehezebb az újságírók munkavégzése, mint egy nyugati demokráciában, vagy mint a rendszerváltás óta bármikor.