K-Monitor Adatbázis

A napokban zárult le a költségvetési csalás miatt indult nyomozás a Magyar Pünkösdi Egyház Közösségi Missziója és a hozzá tartozó intézmények ügyében. Úgy tudjuk, a vádemelési javaslatban az szerepel, hogy a kárérték végül 18 milliárd forintos. Érdekes módon több intézményvezető sem került a nyomozás célkeresztjébe, ahogy egyházi elöljárók sem.

Hat évig tartó nyomozás után májusban emelnek vádat a Magyar Pünkösdi Egyházat érintő 15 milliárdos, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás ügyében. Az egyház volt vezetésének egy tagja sem kerül a vádlottak padjára, holott nehéz elképzelni, hogy semmiről se tudtak. Nemrégiben közel 6 milliárd forint értékben bűnügyi zár alá kerültek a pünkösdi egyházhoz tartozó ingatlanok.

Hogyan fordulhatott elő, hogy a Magyar Pünkösdi Egyház intézménye, a Közösségi Misszió ellen folyó nyomozás döbbenetes nagyságrendű károkozást feltételez az ügyletek mögött, miközben az Állami Számvevőszék és a Magyar Államkincstár az utóbbi években mindent rendben talált?

A Magyar Pünkösdi Egyház intézményei ellen folyó eljárás szintet lépett azzal, hogy a bűnszervezetben, különösen nagyértékre elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás bűntettében folyó nyomozás a károkozás mértékét az eddigi 8 milliárd forintról 15 milliárd fölé helyezte.

Ötszáz napja van előzetes letartóztatásban a Magyar Pünkösdi Egyház (MPE) legnagyobb intézményének két volt vezetője üzletszerűen és bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, pénzmosás gyanúja miatt. A kárérték 8 milliárd forint. A kisegyház új elnöke szerint az ügyvezetők mindenkit megtévesztettek. A kormányzat felső köreiben évekkel ezelőtt tudták, hogy baj van.

A Békéscsabai Járásbíróság nyomozási bírája a napokban június végéig hosszabbította meg a Magyar Pünkösdi Egyházhoz tartozó békéscsabai Közösségi Misszió két volt ügyvezetőjének letartóztatását, akik egy éve vannak előzetesben.

„Az adófizetők pénzéhez csak megfelelő politikai kapcsolatokon keresztül lehet hozzájutni – mintegy a kormányzat kegyei­ből. (…) Ennek a rendszernek nemcsak az ún. NER-lovagok, hanem az egyházak is haszonélvezői lehetnek.” Mindez a pünkösdi egyházban kialakult helyzetet vizsgáló belső elemzésben olvasható. Az egyházon belül nem nyugszanak a kedélyek.

Levelet írt a lassan egy éve előzetzes letartóztatásban lévő V. Gy. a Magyar Pünkösdi Egyház Egytanácsának és a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának. Az egyház intézménye, a Közösségi Misszió egykori vezetőit 8 milliárdos, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással és pénzmosással gyanúsítják. A levélben V. Gy. ártatlannak vallja magát, másokat viszont vádol. Egyértelművé teszi, mindent az egyházvezetés tudtával tettek, és szerinte az pünkösdi egyház meg akarja szerezni a misszió vagyonát.

A Magyar Pünkösdi Egyház vezetői állítják: őket is megvezette a közpénzekkel csaló missziójuk, az ÁSZ pedig a módszertan felülvizsgálatát ígéri, miután szinte semmit nem vett észre. Az ügyészség már 2018 óta nyomozott, de csak tavaly lépett.

Tavaly augusztusban közölte a NAV, hogy a Békés Vármegyei Főügyészséggel együttműködve tárták fel az egyházi szervezet alá tartozó, közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személy csalásait. A szervezet Borsodban, Békésben és Csongrád-Csanád megyében működtetett rászorulókat támogató szociális konyhákat, de fogyatékkal élőket és időseket segítő szolgáltatásokkal is foglalkoztak, ám a hatóságok szerint az ehhez igényelt támogatások egy részét saját célokra fordították.