Spanyolország egyik legnagyobb korrupciós ügyében ítélték el korábban 50 évre azt az üzletembert, akinek egykori, a tengertől 300 méterre lévő szállodaépületét megvette a Tiborcz István érdekeltségében álló, Orbán Ráhelt kreatív vezetőként alkalmazó BDPST Group.
Jól felépített stratégia mentén egy Ganz-gyár tulajdonosa lett az OTP Banktól Mészáros Lőrinchez pártolt bankár, Barna Zsolt. A nemzeti iparfejlesztés ürügyén sorra születnek az állami hátszéllel, állami megbízásokon hízó kormányközeli vállalatok.
Tízlakásos társasházat építtetett Dunakeszin a polgármester családjának cége, hogy minden családtag kapjon egy lakást. Dióssi Csaba előbb a társaság vezetőjeként megépíttette a házat, majd kiszállt a cégből, és még a CSOK-ot is felvette, hogy a családi vállalkozástól megvehesse a lakásokat.
Amikor az állam befektetésre kihelyez előbb 150 milliárd forintot, majd újabb 50 milliárd forintot, alapvető elvárásnak tűnik, hogy legalább azt elárulja, hogy kire bízott ennyi pénzt. Magyarországon ez nem így zajlik. Az MFB a többfordulós Krízis Tőkeprogram győzteseit nem árulja el, így mindenkiben csak erősíti a találgatást, miért kell szégyellni a végeredményt. Magyarországon létezik egy forma, a magántőkealap, amely intézményesítette a gazdaságban a rejtőzködést, az anonimitást. A befektetőnek innentől törvény adta joga, hogy elbújhat a struktúra mögött, és így birtokoljon ingatlanokat, cégeket, akár kiemelten fontos vállalatokat, bankokat, energetikai szolgáltatókat.
Már ez sincs jól, de az még kevésbé, ha az állam is előszeretettel töltögeti fel ezeket. Ami azonban végképp érthetetlen, hogy a következő történetben még az elemi tájékoztatást sem adja meg erről a nyilvánosságnak.
Kedden hallgatták volna meg a csengeri örökösnőként elhíresült P. Máriát a mátészalkai bíróságon, a tárgyalás azonban elmaradt. A nő Kósa Lajos fideszes politikusra is terhelő vallomást tett, amelynek egyes elemeit visszavonta. Ezt a Legfőbb Ügyészség közölte, hozzátéve, hogy a nő „külső befolyásra” tett valótlan állításokat. Kósa Lajos hétvégén küldött egy közleményt, tagadta, hogy bármit elfogadott volna a nőtől.
A Legfőbb Ügyészség részéről Lajtár István a DK-s Bősz Anett kérdésére válaszolva utasította el a szerinte politikailag motivált feltevéseket arról, hogy szakszerűtlenül jártak volna el.
A „csengeri örökösnő” állítása szerint a számlájára befolyó pénz egy része valójában nem is az övé, hanem Kósáé volt, csak a számláját adta volna „kölcsön”. Az ügyészség sem Kósa Lajost, sem a vele és az asszonnyal Zürichben tárgyaló svájci bankárokat nem szeretné bíróság elé citálni.
