language

Akták:

BKK botrányos e-jegyrendszere highlight_off

Személyek:

Horváth Csaba highlight_off

BKK botrányos e-jegyrendszere

BKK botrányos e-jegyrendszere

Feljelentés alapján indult nyomozás a Budapesti Közlekedési Központ online jegyértékesítési rendszerének botrányos bevezetése ügyében 2017-ben. A BKK az új, online jegyértékesítési rendszert a vizes világbajnokságra időzítve vezette volna be, de gyorsan kiderült, hogy a rendszer könnyen manipulálható. A BKK a bevezetés előtt heteken át tesztelte a rendszert, és állítólag 450 hibát talált. A hibákat jelezték, majd a rendszert fejlesztő T-Systems a hibák elhárításáról biztosította a BKK-t, és felelősséget vállalt azért, hogy a platform biztonsággal elindítható. Ehhez képest a rendszer beindítása után rögtön egy 18 éves fiatal rájött, hogy a bérlet ára szabadon módosítható, ő például 50 forintért tudott bérletet venni. Erről értesítette a céget, majd az Indexet is. Nyomozás indult, a rendőrség őt is kihallgatta. A későbbiekben az adatbázis sebezhetőségéről érkeztek információk, több ezer felhasználó adatához jutottak hozzá ismeretlenek. Aztán az is kiderült, hogy a rendszer fejlesztésére nem is írtak ki külön pályázatot, hanem egy régebbi megállapodást egészített ki a BKK a T-Systems-szel.  A BKK évekkel korábban elkezdett egy másik e-jegyrendszert is fejleszteni (Rigó), ez azonban elakadt. 

2021 őszén a Nemzeti Nyomozó Iroda bűncselekmény hiányában megszüntette e-jegyrendszer ügyében indított nyomozást és lezárta az ügyet, de 2022-ben a  Fővárosi Főügyészség döntése nyomán folytatódott a nyomozás.

 

Horváth Csaba

1969. november 19-én született Budapesten. Első házasságából egy, másodikból két gyermeke született.

1988-ban érettségizett a Puskás Tivadar Szakközépiskola vezetékes távközléstechnika szakán. 1988-tól a Matáv Rt.-nél dolgozott műszaki előadóként, majd a Molland-Holdingnál volt üzletkötő, reklámmenedzser, végül ügyvezető igazgató. 1994-ben V.I.P Clip Communication Kft. néven saját reklámügynökséget alapított, melynek ügyvezető igazgatójaként dolgozott. 1998-ban a pécsi JPTE BTK-án a szociálpolitikai-szociológiai diplomát szerzett. 

1999-ben lépett be az MSZP-be, 1998-tól szakértőként vett részt a párt egészségügyi és szociálpolitikai bizottságának munkájában, később a szociálpolitikai kabinet tagjaként a lakásépítéssel, családtámogatással kapcsolatos program kidolgozásában vállalt szerepet. A 2002. évi országgyűlési választásokon pártja budapesti területi listájáról jutott be a Parlamentbe. Az őszi, október 20-i önkormányzati választásokon elnyerte a budapesti II. kerület polgármesteri székét. A 2006. évi országgyűlési választásokon Budapesti területi listán szerzett mandátumot. 2006 és 2009 között Budapest főpolgármester-helyettese – Demszky Gábor 2009 őszén megbízta a BKV felügyeletével is. 2010 júniusában az MSZP budapesti elnökévé választották, a pozícióról lemondott, amikor 2012-ben az MSZP alelnökének választották. Jelenleg az MSZP budapesti frakcióvezetője, illetve 2019 októbere óta Zugló polgármestere. 

Horváth neve több alkalommal is összekapcsolódott korrupciós ügyekkel: a 2009-es BKV-botrány kapcsán hallgatta meg az ügyben felállított vizsgálóbizottság, 2022 elején pedig arról írt a sajtó, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség a zuglói fizetős parkolási rendszerrel kapcsolatos korrupciós ügyben a zuglói polgármestert és a helyi MSZP-s képviselőt, Tóth Csabát is gyanúsítja.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [2]  Oldalak:   1

100 milliós nyúlással vádolja az ügyészség a T-Systems volt vezérét

A győri ügyészség Kaszás Zoltánt, a T-Systems Magyarország volt vezérigazgatóját jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, hamis magánokirat felhasználásának vétségével és vesztegetés elfogadásának bűntettével vádolja. Ha elítélik, 100.960.356 Ft összegű vagyonelkobzás és öt év letöltendő börtönbüntetés vár rá.

Kaszás Zoltán: „A közölt gyanúsításban foglaltakat nem követtem el”

A 444-en közölt cikkünkben arról írunk, hogy a győri ügyészség Kaszás Zoltánt, a T-Systems Magyarország volt vezérigazgatóját jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, hamis magánokirat felhasználásának vétségével és vesztegetés elfogadásának bűntettével vádolja. A vádirat szerint, ha elítélik, 100.960.356 Ft összegű vagyonelkobzás és öt év letöltendő börtönbüntetés várhat rá. Kaszás Zoltán levélben reagált cikkünkre:
Találatok: [2]  Oldalak:   1