K-Monitor Adatbázis

A Norvég Civil Támogatási Alaptól érkező pénzek elosztásában közreműködő három magyar civil szervezet működése teljesen megfelel a hazai jogszabályoknak – derül ki a Magyar Nemzet által megismert törvényességi ellenőrzés eredményeiből.

Több szervezet megszűnt, vagy kisebb szabálytalanságot talált a működésében a Kehi. Az nem derült ki, hogy ezeknek a fejleményeknek köze van-e ahhoz, hogy norvég civil támogatásokra kormányzati össztűz zúdult.

VISSZAÉLÉSEK A PÉNZÜGYI SZEKTORBAN / Ahol sok pénz van, ott sok tolvaj is próbálkozik. A pénzügyi szférában nem az az érdekes, hogy ki lop és nem is az, hogy kitől, hanem csakis az, hol, milyen intézménynél. Ha egy tőkeerős, a reputációjára adó nagybanknál, akkor az ügyfelet kártalanítják. Ha egy vagyontalan, pilótajátékot üzemeltető brókercégnél vagy a jogosulatlan pénzügyi tevékenységet folytató sufnibanknál.

Meglepő fordulattal fejeződött be Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője élettársa – hivatalosan: „hölgyismerőse” – büntetőpere a IV-XV. kerületi bíróságon kedden. A nőt mintegy 400 milliós csalással vádolta az ügyészség, kiderült azonban, hogy jogosulatlan pénzügyi tevékenységet is folytathatott, ez azonban az ügyészségnek nem tűnt fel.

– Nem vitatjuk a vizsgálat jogosságát, és nekünk nincs is mitől tartanunk – így reagált lapunknak Kaposszerdahely kormánypárti polgármestere, Prépost László arra, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János a múlt héten bejelentette: törvényességi ellenőrzést kérnek az Állami Számvevőszéktől annál a 24 önkormányzatnál, amelyek befektettek brókercégeknél.

Soron kívüli törvényességi ellenőrzést kér az Állami Számvevőszéktől (ÁSZ) a kormány azoknál az önkormányzatoknál, amelyek befektettek brókercégeknél - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Erre egyébként kizárólag hitelintézeteknek, azaz bankoknak, takarékszövetkezeteknek, lakástakarék-pénztáraknak vagy saját tagjaik körében hitelszövetkezeteknek van joguk, és befektetési szolgáltatási tevékenységet is csak jegybanki engedéllyel lehet végezni. Ilyen engedélye nem volt a karcagi cégnek.

Jogosulatlan betétgyűjtésnek minősülhet a Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft. tevékenysége, a kár néhány milliárd forint lehet a jegybanki vizsgálat jelen állása szerint.

A Kun-Mediátor Kft. károsultjait képviselő ügyvéd szerint a kár mértéke aszerint változhat, hogy végül hányan tesznek feljelentést, hányan jelentenek be hitelezői igényt az illegális pénzügyi tevékenységet végző cég ellen.

Egyelőre bizonytalan, hogy 3-4 milliárd forint vagy ennél nagyságrenddel nagyobb, esetleg 20 milliárd forint a kár, mondta Dobrossy István ügyvéd a Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft. mintegy kétszáz megjelent károsultjának tartott, jogi tanácsadással egybekötött karcagi tájékoztatón.