Magyarország kormánya az utóbbi években rendre visszautasította, hogy az Európai Unió beleszóljon a magyar belpolitikába, a különféle uniós szándékokat pedig gyarmatosítási kísérletként bélyegezte meg. Ezzel szemben a magyar állam a rendszerváltás óta támogatja anyagilag és – a helyi nacionalista erők szerint – így befolyásolja a szomszédos országokban (a történelmi Magyarország területén) élő magyar közösségeket, valamint a diaszpórát, egyfajta virtuális, csak a fejekben létező Nagy-Magyarországot próbálva létrehozni. A külföldi magyar nemzetpolitika jelenlegi legnagyobb támogatási forrása a 2010-ben életre hívott Bethlen Gábor Alap. Ebben az adatvizualizációs anyagunkban azt mutatjuk meg, hogy az Alap 2011 áprilisa óta pályázati úton elköltött közel 190 milliárd forintját mikor, kik és mire nyerték el.
"A felvidéki labdarúgó-akadémia helyszíne Rimaszombat lesz. A Szlovákia területén található városban akadémiai épület- és edzőpálya-beruházások valósulnak meg 1,5 milliárd forint értékben. Itt még a támogatói szerződés megkötése hátravan, és mivel határon túli beruházásról van szó, nem lehet közvetlenül az Emberi Erőforrások Minisztériumával szerződni, szükség van a szakági sportszövetség közbeiktatására, ami azt jelenti, hogy a projekt finanszírozásához szükséges anyagiakat a Magyar Labdarúgó Szövetségtől fogjuk megkapni."
2016-ban összesen 8 milliárd forint ment el a költségvetésből határon túli sportfejlesztésekre, a költekezéssel idén sem állt le a kormány, 3,5 milliárdot már kiszórtak.
Két, csokoládéval és étolajjal kereskedő bűnszervezet együttesen csaknem hatmilliárd forint áfát csalt el, a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) vádemelési javaslatot tett mindkét ügyben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségnél.
A nyugat-balkáni országok közül Szerbiában a legmagasabb a korrupció aránya, az utóbbi egy évben a vállalkozók 17 százaléka fizetett le valamilyen állami tisztségviselőt – ismertette csütörtökön az Európai Bizottság és az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának közös felmérését a Politika című belgrádi napilap. A jelentés szerint a második helyen Albánia áll, ahol a vállalkozók 15,7 százaléka fizetett kenőpénzt.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a K-Monitor egy virtuális konferencia keretében kívánta megvizsgálni, hogy milyen jogszabályok védik a térség egyes országaiban a közérdekű bejelentőket (whistleblowereket). A konferencia helyszínéül szolgáló angol nyelvű weboldal a www.whistleblowing-cee.org címen található.
