K-Monitor Adatbázis

Nagyon kicsi az esély arra, hogy július 1-jén országos szinten elindul az új hulladékgazdálkodási rendszer. A budapesti kommunálisszemét-szállításért felelős társaság, a Budapesti Közművek (BKM) például még nem szerződött le a Mollal. A BKM nemcsak Budapesten szállítja el a szemetet, hanem az agglomerációban is, a Mol régiókoordinátori feladatot szán neki. A kormány eközben már azon gondolkodik, milyen kártérítést kaphat a Mol, ha nem indul el időben a rendszer.

A csomagolással kapcsolatos díjemelések a nemzetgazdaság szinte valamennyi ágazatát érintik, a szervezet szerint az élelmiszer- és az italipar együtt a csomagolószer-felhasználás hatvan százalékát teszi ki. A kormány júliustól két–tízszeresére emelte a csomagolóanyagok hulladékkezelési díját, emiatt szinte minden élelmiszer drágább lesz.

A mulasztásra a figyelmet felhívó cikkünk után jogszabály mondja ki: elég, ha az alvállalkozóknak van engedélyük.

Már márciusban sejthető volt, hogy a Molnak nagy valószínűség szerint nem sikerült beszereznie a szükséges engedélyeket ahhoz, hogy júliusban átvehesse a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét, amire a hulladéktörvény és a magyar állammal kötött koncessziós szerződés is kötelezi őket, a Mol álláspontja mégis az volt, hogy elég, ha a vele szerződő alvállalkozók rendelkeznek a szükséges engedélyekkel. Most a kormánytöbbség úgy tervezi módosítani a hulladéktörvényt, hogy a Mol álláspontja érvényesüljön.

Egy néhány napja benyújtott salátatörvénybe rejtett módosítással a kormány voltaképp elismeri a hulladékkoncessziós rendszer törvénytelenségét - vélekedik a Transparency International (TI).

Utolsó pillanatban beadott törvénymódosítással könnyítene a kormány a hulladékgazdálkodási koncesszió feltételein. A közpénzek átláthatóságáért küzdő civil szervezet szerint ezzel elismerték, hogy a nyertes Mol nem teljesítette a szerződésben vállalt feltételeket. Így azonban maga a szerződés is semmis. A Momentumnál azt mondják, a kormány láthatóan képtelen működteti egy piacgazdaságot. A kormány szerint csak pontosításról van szó.

Az országgyűlés törvényalkotási bizottsága a 35 éves koncessziót elnyerő Mol-cég segítségére sietett.

Miután a kormány koncesszióba adta a Molnak a hazai hulladékkezelés nagy részét, durva díjemelést jelentett be: van olyan anyagáram, ahol 979 százalékos a drágulás. Ezt közvetlenül a Mol cégének kell befizetniük a gyártóknak, akik az eddigi tapasztalatok alapján be fogják építeni a termékek árába. Vagyis nem csökken, sőt a boltok kasszájánál fogja a lakosság megfizetni a szemétszállítás valódi díját, illetve a Mol busás bevételét. A osztrák díjak is alacsonyabbak a magyarnál.

Az olajtársaság azt állítja, hogy csak az alvállalkozóknak kell engedéllyel rendelkezniük. A szerződésben viszont más szerepel.

A koncessziós eljárás lezárása után módosított szabályokkal az addig veszteségesnek látszó üzletet valószínűleg aranybányává tette a kormány a Molnak.