K-Monitor Adatbázis

Több mint tíz évvel az elkövetés, és három évvel a perújítási kérelem benyújtása után, ősszel ítélet várható Hunvald György ügyében. Igaz, nem jogerős, csak elsőfok. A nyári szünetre vádbeszéddel ment az eljárás, az ügyész három év körüli letöltendő börtönt indítványozott.

A szocialisták idején kezdődött, és a Fidesz kormányzása idején fejeződött be a négyes metró építése. A beruházáshoz az Európai Unió 181 milliárd forint támogatást adott, ám később az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) arra jutott, hogy súlyos szabálytalanságok miatt ebből mintegy 60 milliárd forintot visszakér. Itthon eljárás indult vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt is a metróépítés kapcsán, ami a Fidesznek kiváló lehetőség volt az MSZP-SZDSZ szapulására, de a magyar hatóságok szerint nem történt bűncselekmény. Az Alstom-metrókocsik beszerzése ügyében ugyan történt vádemelés, azonban a vádlottak egyike sem vezető beosztású vagy közszereplő.

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az alábbi hosszú cikkben ezt a három állítást fogom igazolni.[2]

Akár több évtizedes fegyházzal is fenyegető ítéletet kért az ügyész a megismételt másodfokú tárgyalás során az MVM-et korábban irányító Kocsis Istvánra és társaira, akik a közpénz-síbolás gyanúját elhunyt kollégájukra terelik.

A Quaestor-ügy soltvadkerti szálában a Fővárosi Főügyészség csütörtökön öt személlyel szemben nyújt be vádiratot, a vád tárgya bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés és pénzmosás bűntette - erről az ügyészség közleményben számolt be. A Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában benyújtott vádiratának lényege szerint Tarsoly Csaba és társai 2007-től 2015-ig egy olyan bűnszervezetet működtettek, amely a mintegy 47 társaságból álló Quaestor cégcsoporton befektetőinek – többek között – a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített.

Az Elios-ügyhöz fogható csalássorozatot göngyölített fel az OLAF, amelyben csaknem 9 milliárd forint uniós támogatáslenyúlást koreografáltak Budapestről. A több mint két tucat cégből szőtt hálózatba szerb, szlovák és lett vállalkozásokat is beépítettek, de a szereplők között volt Matolcsy György jegybankelnök egyik unokatestvérének cége is. Durva túlárazás, kamuirodák, 403 ezer forintos órabérért megírt tanulmány is szerepel az OLAF-vizsgálat zárójelentésében, amelyet megszerzett a 24.hu.

A rendőrség sokadszorra is meghosszabbította a nyomozást, gyanúsítotti felelősségre vonás sem volt a túlárazottnak tűnő buszbeszerzés ügyében.

Hosszú ideig tarthatnak még a humán tárca háttérintézményeinél indított nyomozások – Polt Péter sem tudná megmondani, meddig.

Felmentették első fokon Kocsis Istvánt, az álllami Magyar Villamos Művek (MVM) volt vezetőjét és egy társát a kaposvári bíróságon, írja az MTI. Egyszer már lement ez a per egyébként, csak 2016-ban újra kellett indítani az egészet.

Felkérte a Fővárosi Közgyűlés Tarlós István főpolgármestert arra, hogy kikérje a „Budapest Szíve” programmal kapcsolatos Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentést.