K-Monitor Adatbázis

A Magyar Honvédség 2018-ban vásárolt négy darab repülőgépet: ezekből kettő utasszállító méretű (Airbus A319), kettő pedig business jet (Falcon 7X), ami luxuskategóriás gépnek számít. Bár a Honvédség több alkalommal tagadta, hogy a gépeket katonai célok helyett kormánygépként funkcionálnak, azokat gyakran Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter, valamint egyéb kormánytagok, illetve Novák Katalin köztársasági elnök használják. Főleg hadrendbe állításuk kezdetén a gépek többször is megfordultak olyan helyszíneken, amelyek nehezen társíthatók katonai vagy akár politikai kiküldetésekhez. Ám ezen utak adatai 30 évre rejtve maradnak, mert titkosításra kerültek honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekekre való hivatkozással.

Más országokra is jellemző az a gyakorlat, miszerint az állami vezetőket hivatalos útjaikra a honvédség tulajdonában lévő gépekkel szállítsák. A problémát az ezzel kapcsolatos átláthatatlanság jelenti  – nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva ugyanis 30 évre titkosították az utazással kapcsolatos pontos adatokat, vagyis, hogy ki, mikor, milyen útvonalon, miért használta a gépeket és ez mennyi közpénzt emésztett fel. Emellett előfordul, hogy a honvédségi gépeket nem csupán hivatalos, hanem magánjellegű utakra is használják az állami vezetők – így például Orbán Viktor horvátországi, római (erről bővebben itt, itt és itt írtunk) vagy toszkánai családi útja kapcsán, de itt említhetjük Novák Katalin vatikáni látogatását is. 

Az Átlátszó 2022 végén összesítést kapott a Honvédelmi Minisztériumtól a honvédségi gépek útjairól és költségeiről. Bár a dokumentumok számos ponton hiányosak – Novák Katalin több útjánál például egyáltalán nem tüntettek fel költségeket – egyes utaknál csak a fedélzeti ellátásra több millió forint közpénz ment el. Így például Szijjártó Péter és delegációjának 2022-es kairói útján, ahol csupán a fedélzeti ellátás és internethasználat 12,4 millió forintba került. 

A Heti Világgazdaságot 1979-ben alapították, a Világgazdaság utódjaként, folytatásaként. Kezdetben a Magyar Kereskedelmi Kamara finanszírozásában jelent meg. Kritikus szellemiségű lapként indult, hamarosan Magyarország vezető gazdasági hetilapjává vált. 1989-ben alapítottak a HVG-t kiadó HVG Kiadói Rt.-t. 1994-ben a szerkesztőség és a cég munkatársai felvásárolták a cég részvényeit. 1997-ben elsők között indított internetes portált. 2003-ben a német Westdeutsche Allgemeine Zeitung többségi tulajdont szerzett az ekkor már HVG Kiadó Zrt. néven működő kiadóban, ám a lap a szerkesztői függetlenségét továbbra is megőrizte. 2014-ben a német cég megvált többségi tulajdonától, melyet a szerkesztőség és a korábbi részvénytulajdonosok a menedzsmenettel karöltve visszavásárolták. A színvonalas működéshez 2010-ben egyre több anyagi támogatásra van szükség, ezért a HVG elindította a Pártolói Tagság programját 2018-ban, melynek keretein belül az olvasók adományokkal tudják támogatni a lapot. A HVG főszerkesztői: Jakus Ibolya, Nagy Iván Zsolt.