language

Lapok:

Kulcsszavak:

közérdekű bejelentés (whistleblowing) highlight_off

HVG

A Heti Világgazdaságot 1979-ben alapították, a Világgazdaság utódjaként, folytatásaként. Kezdetben a Magyar Kereskedelmi Kamara finanszírozásában jelent meg. Kritikus szellemiségű lapként indult, hamarosan Magyarország vezető gazdasági hetilapjává vált. 1989-ben alapítottak a HVG-t kiadó HVG Kiadói Rt.-t. 1994-ben a szerkesztőség és a cég munkatársai felvásárolták a cég részvényeit. 1997-ben elsők között indított internetes portált. 2003-ben a német Westdeutsche Allgemeine Zeitung többségi tulajdont szerzett az ekkor már HVG Kiadó Zrt. néven működő kiadóban, ám a lap a szerkesztői függetlenségét továbbra is megőrizte. 2014-ben a német cég megvált többségi tulajdonától, melyet a szerkesztőség és a korábbi részvénytulajdonosok a menedzsmenettel karöltve visszavásárolták. A színvonalas működéshez 2010-ben egyre több anyagi támogatásra van szükség, ezért a HVG elindította a Pártolói Tagság programját 2018-ban, melynek keretein belül az olvasók adományokkal tudják támogatni a lapot. A HVG főszerkesztői: Jakus Ibolya, Nagy Iván Zsolt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [46]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5   >  >>

A WikiLeaks-ügy: semmit nem érne a diplomácia titkok nélkül

A Julian Assange nevével fémjelzett, titkos amerikai diplomáciai dokumentumokat kiszivárogtató Wikileaks egy jobb, transzparensebb világot szeretne, ahol nincsenek titkok. Csakhogy a titkolózás nagyon fontos a nemzetállamok túlélése szempontjából, nem beszélve arról, hogy titkok nélkül a diplomácia halott lenne.

Wikileaks-botrány – jogom van nem tudni

Ha a WikiLeaks „hősi tette” a mainstream médiában is megigazul, ha Julian Assange az amúgy normális nyugati véleményformálók szemében is hősi figurává magasztosul, ha a média maga akarja eldönteni, mi a releváns nemzetbiztonsági információ, ha tehát már önmagunk számára is képtelenek vagyunk morális iránytűt találni, akkor megérdemeljük azt, ami még ránk vár.

Üzleti korrupció: a Strabagtól a Daimlerig

Nem a Daimler-ügy az első nemzetközi korrupciós botrány, amelyben felmerül a gyanú, hogy magyar kormánytisztviselők vagy politikai pártok kenőpénzeket fogadtak el. Az is előfordult, hogy magyar cégvezetők keveredtek külföldön vesztegetés gyanújába.

Kirúgták és átverték: Molnár Ferenc szomorú története

A sajtó üdvrivalgott, amikor egy buszsofőr elvállalta a magyar whistleblowerek (közérdekű bejelentők) hálátlan szerepét: Molnár Ferenc ország-világ előtt 2008 májusában feltárta a BKV-nál folyó kétes ügyleteket, szólt a buszok borzalmas műszaki állapotáról, az általános nemtörődömségről. Az eredmény: koholt indokok alapján munkaadói kirúgták, most pedig csak áltatják, és csak akkor vennék vissza, ha minden anyagi követeléséről lemond.

TI: a korrupcióellenes törvénycsomag jó lépés sok hibával

A Transparency International Magyarország (TIM) szerint a korrupcióellenes törvénycsomag jó lépés, de sok hiba is van benne. A Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal felállítása szakmailag elhibázott lépés - véli a szervezet.

Ombudsman: kezelje kritikusan az APEH a névtelen bejelentéseket

Az adóhivatal kezelje kritikusan a névtelen bejelentéseket, mert az APEH-hez 2007-ben érkezett mintegy ötezer névtelen bejelentésnek mindössze 40 százaléka volt megalapozott vagy részben megalapozott - közölte az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerdán az MTI-vel.
Találatok: [46]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5   >  >>