language

Lapok:

Kulcsszavak:

útépítés highlight_off

HVG

A Heti Világgazdaságot 1979-ben alapították, a Világgazdaság utódjaként, folytatásaként. Kezdetben a Magyar Kereskedelmi Kamara finanszírozásában jelent meg. Kritikus szellemiségű lapként indult, hamarosan Magyarország vezető gazdasági hetilapjává vált. 1989-ben alapítottak a HVG-t kiadó HVG Kiadói Rt.-t. 1994-ben a szerkesztőség és a cég munkatársai felvásárolták a cég részvényeit. 1997-ben elsők között indított internetes portált. 2003-ben a német Westdeutsche Allgemeine Zeitung többségi tulajdont szerzett az ekkor már HVG Kiadó Zrt. néven működő kiadóban, ám a lap a szerkesztői függetlenségét továbbra is megőrizte. 2014-ben a német cég megvált többségi tulajdonától, melyet a szerkesztőség és a korábbi részvénytulajdonosok a menedzsmenettel karöltve visszavásárolták. A színvonalas működéshez 2010-ben egyre több anyagi támogatásra van szükség, ezért a HVG elindította a Pártolói Tagság programját 2018-ban, melynek keretein belül az olvasók adományokkal tudják támogatni a lapot. A HVG főszerkesztői: Jakus Ibolya, Nagy Iván Zsolt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [61]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7   >  >>

800 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert a NER a koronavírus-válság alatt

Miközben a világ a koronavírus-járványra figyelt, a nagy NER-építőcégeknél ment tovább az élet, mint a vírus előtt. Szíjj László, Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Paár Attila társaságai a válság kezdete óta mintegy 800 milliárd forintnyi tenderen szerepeltek sikeresen, de nemcsak innen érkezett pénz, több támogatási programban is jutottak nekik források, bár ezek aprópénznek tűnnek az állami megbízások mellett.

Itt az új Forbes-lista: Mészáros Lőrinc vagyona már 500 milliárd forinthoz közelít

A felcsúti milliárdos vezeti ismét a magazin 50 leggazdagabb magyar milliárdosáról szóló listáját. Mészáros vagyonát a koronavírus sem tudta megtépázni.

Szombathelytől Csíkszeredáig: közel 20 focicsapat van már Mészáros Lőrinc köreiben

A DVTK tulajdonosváltásával már az NB I. harmadához köze van az ország leggazdagabb emberének, de az alacsonyabb osztályokban és a határon túl is könnyű belefutni Mészáros Lőrinc jelenlétébe.

Az Origo volt tulajdonosát kockázati tőkével segíti az állam

Száraz István szóban forgó érdekeltsége napenergiát hasznosító burkolóelemeken dolgozik.

NER-karácsony: 270 milliárd forintos közbeszerzésen futott be a Szijjártót jachtoztató Szíjj László cége

A Magyar Közút 2024-ig, tehát bőven a választások utánig biztosíthat munkát Szíjj László Duna Aszfaltjának. Egy kis útfelújítás Soltvadkerten, egy nagyobb Mórahalmon, megint egy másik Bugacon. A Magyar Közút országosan sok-sok ezer kilométernyi utat kezel és üzemeltet, munka pedig mindig van – és a hazai utak állapotát ismerve még sokáig lesz is. A cég az útfelújítási, karbantartási munkákra közbeszerzéseken választja ki a megfelelőnek ítélt vállalkozókat. A menet már hosszú évek óta ugyanaz: először egy nagy, nyílt tendert írnak ki, amelyre bárki jelentkezhet, ezen választanak ki néhány céget, amelyek ezután egyesével, de már csak egymás közt újra versenyezhetnek a megbízásokért.

Mészárosék bicskája beletört a Duna medrébe Komáromnál

440 millió forinttal drágult az új komáromi Duna-híd, mert az egyik pillér építéséhez szükséges pallókat elsőre nem sikerült elég mélyre leverni. A hidat Mészáros Lőrinc cége építi konzorciumban, jelen állás szerint 2020. május végére fog elkészülni. Alaposan felment a komáromi Duna-híd építésének ára, a számla már 92,5 millió eurónál (31 milliárd forintnál) jár – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből.

Megugró költségek, csúszás, baráti zsebek: ez lett Orbán nagy útépítési ígéreteiből

Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben sokat ígért a megyei jogú városoknak, egyebek között azt, hogy 2018-ig minden magyarországi autópálya eléri az országhatárt. A határidő lejárt, és még mindig van olyan beruházás, amelyik el sem kezdődött. Az azonban már látszik, hogy kik járhatnak jól a Modern Városok Program útépítéseinél.

Olimpia ugyan nem lesz, a rászánt pénz fele mégis elment a létesítményekre

Számításaink szerint az elmúlt négy évben a kormány és Budapest 360 milliárd forintot már elköltött vagy elkülönített egy olimpia lehetséges helyszíneire. Ha újra jelentkeznénk a rendezésre, lehetne azzal kampányolni, hogy mennyire olcsó, hiszen a létesítmények nagy része elkészült.
Találatok: [61]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7   >  >>