K-Monitor Adatbázis

A V-Híd amúgy százmilliárd forintos árbevételt csinált 2022-ben, ebből egy kevés pedig lecsöppent a Fidesz ifjúsági szervezetének is.

A Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom összesen 1,68 milliárd forint tiltott kampánytámogatást nyújtott a tavalyi választáson közösen induló 6 ellenzéki pártnak – állapítja meg az Állami Számvevőszék, amely büntetésként ennek a dupláját, 3,3 milliárd forintot készül kiszabni a pártokra, igazolva a kormányzat és a Fidesz „guruló dollárok” politikai vádját. A rekordösszegű büntetés után semmi pénze nem maradna a 6 ellenzéki pártnak a 2024-es választások kampányára.

Az Alkotmánybíróság Debrecent és az akkumulátorgyárakat érintő helyi népszavazás ügyében hozott visszautasító végzése szerint nincs alapvető alkotmányossági probléma a bepanaszolt ítéletben, azt pedig nem az Ab dolga eldönteni, hogy egyértelmű-e a kérdés. Két leszavazott alkotmánybíró szerint súlyosan sérülnek az alkotmányos jogok.

Félmilliárd folyt be adományokból tavaly a CÖF–CÖKA-hoz, amely részben felélte megtakarításait, de az alapítványában így is maradt 102 milliója, viszont az üzleti vállalkozásuk a korábbinál is nagyobb, 177 milliós veszteséget hozott össze 2022-ben.

Már be is jegyezték a projektcéget, amelyik a filmet gyártja.

„A műsorszám támogatója Magyarország Kormánya” – ez a bejátszás gyakori a TV2-csoport műsorainál. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda közadatigénylésünkre megmutatta, hogy 2022-ben milyen produkcióknál tűnt fel ez a fajta kormányzati reklám. Az elénk tárt adatok szerint a „kampány” leginkább a TV2 pénzelése. Közel 6 milliárd forintot fizettek éjszaka is megjelenő kormányhirdetésre, a legtöbbet épp a választások előtt.

Elsőfokon bűnösnek mondták ki Varju Lászlót, a DK alelnökét, országgyűlési képviselőjét választási bűncselekmény elkövetése, valamint garázdaság miatt, ugyanakkor a súlyos testi sértés vádja alól felmentették.

Az M4 Sporton a zavartalan online meccsnézést és a kormánypropaganda célzottabb “terítését” biztosan segíti a határon túli magyarok körében “a demokratikus közéletben való részvételt” célzó, közpénzből épülő információs portál. De az, hogy a kormány digitális közszolgáltatást biztosítana a határon túl, alkalmas lehet a levélszavazás helyett akár az online voksolás későbbi bevezetésére is.

2018 tavaszán, a választási kampányhajrá utolsó napjaiban egy csapat fideszes aktivista indult el a budapesti éjszakába, hogy a Jobbik óriásplakátjait festékszóróval megrongálják. „Orbán vagy turbán?” – fújták fel rájuk az előre megbeszélt, migránsozós szóviccet. A saját plakátjaikat őrző jobbikosok azonban rajtakapták őket, és a kezdődő verekedésnek rendőrök vetettek véget.

Magyarországon csak arról nyilváníthatnak döntéseket befolyásoló véleményt az emberek, amiről – és amit – a kormányfő hallani szeretne. Hogyan épített akadálypályát a Fidesz az állampolgári népszavazások kezdeményezői elé?