K-Monitor Adatbázis

Korrupció megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vették a rendőrség egyik gazdasági vezetőjét, írja közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség. A Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ gazdálkodásra jogosult szervezeti egysége 2021 áprilisában írt ki közbeszerzési pályázatot egy ingatlan felújítására, közel 300 millió forint értékben. A gyanú szerint a gazdasági vezető és egy osztályvezető helyettes – aki a közbeszerzési eljárás bírálóbizottságának a titkára is volt – már az eljárás előkészítése alatt megállapodott egy vállalkozóval abban, hogy a pályázatot úgy befolyásolják, hogy azt az adott cég nyerje el.

Jogtalanul büntette meg a Közbeszerzési Döntőbizottság 50 millió forintra az önkormányzatot egy évvel ezelőtt, mert pályáztatás nélkül bízott meg egy céget átmeneti közétkeztetési feladatok ellátásával – írja az önkormányzat lapunknak küldött közleményében a Fővárosi Törvényszék ítélete alapján. A döntőbizottság szerint az értelmezés rossz, nem jogtalanul büntettek, és az ítélet másik részére rámutatva közölte: a hat feltárt jogsértés megállt a bíróság előtt is. Hozzáteszik: az önkormányzat vissza fogja kapni a befizetett 50 millió forintos bírságot. A döntés megsemmisítette a 2020. május 26-án létrejött szerződés semmisségét megállapító döntőbizottsági rendelkezést is. Frissítés: A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint nem volt jogtalan a bírság Valótlan, hogy jogtalanul bírságolta meg a józsefvárosi önkormányzatot a Közbeszerzési Döntőbizottság, áll a testület lapunkhoz eljuttatott közleményében.

A magyarok 69 százaléka súlyos problémának tartja a kormányzati korrupciót, és több mint a felük elégedetlen azzal, ahogyan a magyar kormány fellép a jelenség ellen, a válaszadók 48 százaléka pedig fél attól, hogy milyen következményekkel kellene szembenéznie, ha jelentene egy korrupciós esetet – egyebek mellett ez derült ki a Transparency International (TI) Globális Korrupciós Barométer felméréséből. A 2020-as kutatásban az EU 27 tagállamában összesen több mint 40 ezer ember korrupcióval kapcsolatos vélekedését és tapasztalatait mérték fel. A Kantar közvéleménykutató cég végezte a felmérést, Magyarországon 901 embert kérdeztek meg, reprezentatív mintával dolgoztak, a lekérdezés ideje 2020. október-november volt. A felmérést az Európai Unió támogatta. A magyar válaszadók 69 százaléka szerint elég nagy vagy nagyon nagy probléma az állami korrupció Magyarországon. Az uniós átlag 62 százalék, mi a középmezőnyben vagyunk. A déli és keleti tagállamokban magasabb, az északi és nyugati országokban viszont sokkal alacsonyabb azoknak az aránya, akik nagy gondnak tartják az állami korrupciót.

Egy kis zalai faluból indult Palkovics László innovációs miniszter pályája, aki a politikai szerepvállalása előtt már egyetemi, akadémiai, illetve multis környezetben is bizonyított. A kormány buldogja kemény ellenállás mellett végigverte a CEU kiűzését, az akadémiai kutatóintézetek átalakítását és a felsőoktatási modellváltást, most a kínai Fudan Egyetem magyarországi projektjét, illetve állítólag a reptér visszaszerzését kapta meg. Képességeit, munkabírását nem kérdőjelezik meg ellenfelei sem, ugyanakkor gyakran elhangzik vele kapcsolatban is a kérdés: a feladat-végrehajtásai mikor vetnek fel erkölcsi aggályokat.

Szimbolikus, ahogyan néhány hete megadta magát, és a kerítést áttörve a falun átvezető szigetközi útra dőlt a hédervári kastély egyik fája, óriási szerencsére nem esett senki fejére. A kastély sorsát perek kísérik, most épp egy 600 milliós, miközben évek óta bezárva vár felújításra, látogatókra, alkotókra, rendezvényekre. Tulajdonosát néhány hete a Demeter Szilárdhoz köthető alapítványba tolták.

A kormány 2019-ben döntött úgy, hogy bezárják a fóti gyermekvárost (Károlyi István Gyermekközpont), a lakóit pedig az ország más intézményeibe költöztetik át. Ebből két év alatt szinte semmi sem valósult meg, „a kiürítés egyelőre ott tart, hogy az ingatlanon működő más, főleg oktatási intézmények távozóban vannak” – írja a Hvg360. A hatvanhektáros területen több intézmény is működik. A gyermekváros három egysége: az egyikben a menekült gyerekek ellátását végzik, a másikban a speciális ellátást igénylőkét, a harmadikban pedig halmozottan hátrányos helyzetű és különleges ellátásra szoruló gyerekeket gondoznak. Ezenkívül van itt étterem, Waldorf- és református oktatási intézmény, valamint önkormányzati iskola is. „Miután felröppentek a hírek, hogy a menekült gyerekeket Aszódra, a különleges ellátásra szorulókat Budapestre, a speciális ellátást igénylőket pedig Kalocsára vinnék, egy ideig tagadtak, de mára kiderült, hogy tényleg ez volt a terv. Most azonban úgy áll a dolog, hogy nem visznek sehova senkit” – mondta a lapnak Vargha Nóra, a helyi önkormányzat független képviselője.

Az MSZP−Párbeszéd egyetlen kecskeméti jelöltje, Király József régi motoros a kecskeméti ellenzéki politikában, jelenleg önkormányzati képviselő a párt színeiben, és az MSZP Bács-Kiskun megyei elnöke – emellett viszont építési vállalkozó is, akiről némi utánajárással kideríthető, hogy rendszeresen értékes munkákat kap a város fideszes önkormányzatától.

A koronavírus-járvány a gazdaság legtöbb szereplőjének csak bajjal járt, de voltak azért olyan cégek, amelyeknek kiemelkedő lehetőségeket hozott. Egy részük organikusan nőtt a piacról (pl. videókonferenciás vagy házhoz szállítással foglalkozó cégek), mások pedig nagy állami beszerzéseket csíptek meg a járvánnyal összefüggésben, utóbbiak tavalyi teljesítményét nézzük meg most Magyarországon. A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ 2020 folyamán rengetegszer vásárolt be nagy értékben a Covid elleni védekezés jegyében, repkedtek a milliárdok maszkok, lélegeztetőgépek és vakcinák beszerzésére. Ezeket a bizniszeket többnyire közvetítőcégek bevonásával bonyolította az állam, és bizony előfordultak durva túlárazások is (olyannyira, hogy az unióban Magyarország kötötte a legrosszabb üzleteket). A tavalyi év eredményeit mutató beszámolók nyilvánossá válásával most már azt is meg tudjuk nézni, melyik szereplőnek mennyire dobta meg a forgalmát és a profitját az, hogy bekerült a „fürkészek és portyázók” körébe. Ehhez a cikkhez azoknak a milliárdos beszerzéseket intéző magyar cégeknek a beszámolóit néztük meg, amelyeket a Válasz Online Covid-bizniszt összegző cikke, illetve a 444 lélegeztetőgépek beszerzéséről szóló anyaga említ.

Minden napra jut egy újabb meglepő hír az állam Fertő tavi gigaberuházásával kapcsolatban: pénteken egy levél került nyilvánosságra, amelyben az UNESCO az építkezés azonnali felfüggesztését sürgeti. A Greenpeace által nyilvánosságra hozott levelet az ENSZ világörökségi szervezetének (UNESCO) igazgatója, Mechtild Rössler írta az UNESCO magyarországi nagykövetének, Túróczy Lászlónak, és áll benne, hogy a projekt a tervezett méretben és formában sértené a „Fertő / Neusiedlersee kulturális táj” autentikusságát és integritását. A levél idézi az ICOMOS (Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa – UNESCO tanácsadója a Világörökség helyszíneivel kapcsolatban) nemzetközi testületének állásfoglalását is a projekttel kapcsolatban. Eszerint vissza kell állítani a part eredeti állapotát – ha nem függesztik fel a beruházást, és cserélik az egész koncepciót valami sokkal visszafogottabbra, veszélybe kerülhet a terület Kiemelkedő Egyetemes Érték besorolása.

Egyik napról a másikra ledózerolta az állami beruházócég a még álló Fertő tavi mólókat és cölöpházakat, amelyek tulajdonosai az utolsó pillanatig küzdöttek az épületek megmaradásáért. A házak ügyében a tulajok képviselői több indítványt beadtak, mert szerintük az önköltségen, kártalanítás nélkül elrendelt bontásnak nem volt megfelelő jogalapja. A Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) ugyanakkor még azt sem várta meg, hogy a bíróság elbírálja azt a kérelmet, amely a házak megmaradását garantálta volna a kilátásba helyezett per végigfutásáig. Sőt, úgy néz ki, még a bontás összegét is rá fogják terhelni a tulajdonosokra.