K-Monitor Adatbázis

Tavaly nyáron indítottuk közbeszerzés-figyelő cikksorozatunkat, amelyben egy akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó segítségével már a kiírásnál megpróbáljuk elcsípni és bemutatni az irányítottnak vagy egyenesen versenykorlátozónak látszó tendereket. Előzetes számításaink azóta többször is beváltak: vagy az általunk megtippelt cég nyert, vagy alig akadt jelentkező, vagy az eljárás eredménytelen lett. Most három újabb esetet mutatunk be, amelyeknél egyértelműek voltak a red flagek, és ismét igazunk lett. Az egyikben a Fidesz kedvenc őrző-védő cége, a Valton is felbukkan, amely maximális pontszámot kapott az értékelésnél, mégsem nyerte el a tendert.

A GVH nem fogja új jogköréből kifolyólag kapásból eladatni a SPAR-t Tiborcz Istvánnak, de sokan tarthatnak minimum puha beavatkozásoktól. A nagy kiskermultik is akár, ahogy a teljes élelmiszeripar, az üzemanyag-kereskedők, a telekomcégek, vagy épp a cementgyártók. A legtöbb félnivalója alighanem Bige Lászlónak van.

Újabb törvény ad muníciót az államnak, hogy megkaparintsa vagy átjátssza a klientúrájának a kiszemelt vállalkozásokat. Ebbe azt a Gazdasági Versenyhivatalt vonná be, amelynek épp az üzleti élet tisztaságán kellene őrködnie.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat széleskörű felderítést követően kezdeményezett eljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK) egy tankerületi központ gazdasági vezetője ellen A rendőrök egyszerre 27 helyszínen nyomoztak.

Március végén nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek azt az igazságügyi tárgyú salátatörvényt, amelyben az egyik tervezet új jogosítványokat adna a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) az erőfölényes helyzetek elleni intézkedésekhez. A GVH lényegében akár arra is kötelezhetne vállalatokat, hogy feldarabolják magukat, illetve leváltsák a vezetőséget. A GVH szerint nem lenne ebben semmi rendkívüli, a jogszabály nyújtotta lehetőségek el­viek, illetve Németországban is van hasonló törvény. De itthon is van példa szigorú szabályozásra, hiszen a hitelintézeti törvény komoly jogosítványokat ad a Magyar Nemzeti Bank kezébe.

„Ön szerint ez valós vagy színlelt közbeszerzés?” – kérdezte Vadai Ágnes parlamenti képviselő Polt Pétertől, miután megírtuk, hogy Mészáros Lőrinc egyik cége elnyerte azt a tendert, amit Mészáros Lőrinc másik cége írt ki. A legfőbb ügyész feljelentésként értékelte a DK-s politikus kérdését, és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodához továbbította azt.

Első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, amely üzleti titokra hivatkozva nem akarta kiadni a Penta Általános Építőipari Kft. és VIANOVA 87 Közmű és Útépítő Zrt. párosának nyertes árlistáját. Pedig ebből lehetne valamilyen szinten megállapítani, hogy a cégek a piaci árnak megfelelően vagy éppen túlárazottan végzik-e az útkarbantartási munkákat Zuglóban egy 800 millió forintos keretmegállapodás részeként. A bíróság nem fogadta el a két társaság védekezését, hogy az adatok kiadása aránytalan sérelmet okozna számukra.

Kilenc különböző önkormányzat pontosan ugyanazt az öt céget kérte fel ajánlattételre, amikor a közvilágítás korszerűsítésére keresett kivitelezőt. A nyertes is mindenhol ugyanaz lett, akárcsak öt másik településen, ahol négy cég volt mindig azonos. A felhívások szövegezése 15 esetben szinte szóról szóra megegyezett, és olyan is előfordult, hogy a tenderek értéke csak pár ezer forinttal maradt a 300 milliós Kbt. 115-ös határérték alatt. Mivel az esetek kapcsán felmerül a verseny tisztaságának megsértése, a Transparency International Magyarország segítségével bejelentést teszünk a hatóságoknál.

Akár indokolt is lehetne egy ilyen eszköz a GVH kezében, kérdés, hogy a hazai intézményi környezet képes-e megakadályozni a szabályozás visszaélésszerű használatát. Német és EU-s minta is van, de ez önmagában nem támasztja alá a jogszabály átemelésének indokoltságát.

7,4 milliárdos közvilágítás-korszerűsítésbe fogott volna Eger város önkormányzata egy furcsa konstrukció keretében, azonban a testület végül nem támogatta a döntést. A közgyűlésen több ellenérv is elhangzott, mi pedig ezek közül a közbeszerzési eljárással kapcsolatos anomáliákat vizsgáltuk meg. És azt találtuk, hogy a kiírás versenykorlátozónak tűnt, a legolcsóbb ajánlatot kizárták, két cég pedig vélhetően színlelt ajánlatot adott. Az egri tender egyúttal ráirányította a figyelmünket további 15 olyan meghívásos eljárásra, amelyekben felmerül a közbeszerzési rendszer kijátszásának gyanúja.