language

Lapok:

Kulcsszavak:

jogalkotás highlight_off

Index

1999-ben alapították az index.hu mögött álló index.hu Rt.-t, mely később Zrt.-vé alakult. Első tulajdonosa és finanszírozója Kőrös Ákos cége, az Interventra Kft. volt,ő Szőllösi Gáborral 75 %-ot tulajdonolt a részvénytársaságból. A tulajdonosi körhöz tartozott még az egykori INteRNeTTo-s csapat néhány tagja is, mint Nyírő András, Gerényi Gábor és Uj Péter is. A befektetőknek 25 %-os tulajdonrészük volt az Rt.-ben. Az év decemberében Nyírő távozott. 2000 tavaszára több nagy befektető is tulajdonrészt szerzett a cégben, ezek együttesen 25,1 %-os tulajdonlást tudtak magukénak. Nem sokkal ezután az Intel Capital is tulajdonosi hányadot szerzett. 2001-ben Csepi Lajos lett a kiadó vezérigazgatója, aki az Állami Vagyonkezelő Rt. korábbi vezetője volt. 2002 elejére csődhelyzet alakult ki, a megmentő a Kóka János és Bajnai Gordon tulajdonában lévő Wallis Rt. leányvállalata volt. A Webigen néven beszálló cég a részvények egyharmadát vásárolta meg. 2005-ben ezt a vállakozást Nobilis Kristóf vette meg, ennek hatására az akkor már Index.hu Zrt. néven futó cég a CEMP (Közép-európai Média Rt) tulajdonába került. Vélekedesek szerint Nobilis Spéder Zoltán egyik strómanja volt csupán: hamarosan be is igazolódott a gyanú, ugyanis Spéder Zoltán 2006-ban bevásárolta magát az Indexbe, megvéve a Wallis Rt részesedését. Innentől határozottan ő vált a háttérben a valódi tulajdonossá. Ez volt index.hu első nyereséges éve.


2009 óta a hírdetéseket a CEMP értékesíti. 2014-ben a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Pro-Ráta Zrt opciós jogot szerzett az Index-beli tulajdonszerzésre, mely jogot 3 évvel később, már az Orbán-Simicska konfliktus idején érvényesített az üzletember. A Pro-Ráta ekkor tulajdonjogáról lemondva a Magyar Fejlődésért Alapítványnak adta át a kiadóvállatot. Ezt az alapítványt az NP Nanga Parbat Zrt. hozta létre pár hónappal korábban. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Bodolai László, az index.hu jogásza lett. 2018-ban Simicska Lajos eladta érdekeltségeit Nyerges Zsolt üzletembernek. A CEMP-et időközben Spéder Zoltán két magánszemélynek adta el: Ziegler Gábornak, a CEMP Sales House ügyvezetőjének, illetve Oltyán Józsefnek, aki a Regon Média tulajdonosa és vidéki online médiahálózatot működtetett, valamint KNDP-s politikus volt. Ők ketten vették meg az NP Nanga Parbat Zrt.-t is, ezzel befolyást szereztek az Index hirdetései felett. A portál ezt követően támogatói kampányokba kezdett.

2020. július 22-én az Index.hu Zrt. igazgatóságának elnöke kezdeményezte Dull Szabolcs főszerkesztő elbocsátását. A szerkesztőség tagjai ezzel nem értettek egyet, és július 24-én nagy részük, több mint 80 munkatárs felmondott. 2020. november 23-án Szombathy Pál vezérigazgató-főszerkesztő távozott, a cég vezetését Starcz Ákos vette át. Bodolai László marad a csoport médiajogásza. Ezzel egyidőben az z Indamedia Network Zrt. bejelentette: visszavásárolják a Magyar Fejlődésért Alapítványtól (MFA) az Index.hu Zrt. részvényeit, így a jövőben az újság az Indamedia-csoport tagjaként folytatja működését. Az Indamedia tulajdonosai Ziegler Gábor és Vaszily Miklós.

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [154]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Putyinék bankja a világ összes kedvezményét megkapja Orbántól

Adó- és járulékmentesség, védett – de ellenőrizhetetlen – székház és elnöki rezidencia, korlátlan beutazási, azaz bevándorlási lehetőség, sőt diplomáciai mentesség is jár majd az Orbán-kormány és az oroszok által kötött nemzetközi megállapodás alapján a projektek finanszírozására létrehozott Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) budapesti székhelyalapításával. Nemzetközi bankként a parlament előtt lévő jogszabálytervezettel teljes mentességet adnak majd a Magyarországon működő, nem lakossági banknak a magyar pénzügyi felügyeleti szervek és egyéb hatóságok ellenőrzései alól.

Az Alkotmánybírósághoz fordul az ellenzék a közigazgatási bíróságok miatt

Közös beadványt nyújt be az ellenzék az Alkotmánybírósághoz a közigazgatási bíróságokról szóló törvények miatt. Az MTI szerint azt kérik az Alkotmánybíróságtól, állapítsa meg, hogy a közigazgatási bíróságokról szóló, valamint annak a hatálybalépéséről és átmeneti szabályairól szóló törvények egyes rendelkezései ellentétesek az alaptörvénnyel, és ezért visszamenőlegesen semmisítse meg őket.

Alkotmánybíróság elé küldené a gazdálkodók szakmai szervezete az új földtörvényt

A köztársasági elnökhöz fordult a Magyarországi Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) a múlt heti nagy törvénykezési roham alkalmával elfogadott új földforgalmi törvény miatt. A MOSZ azt kéri Áder Jánostól, ne írja alá a módosítást, hanem küldje el az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra, mert az új szabályozás legalább egy pontban sértheti az alaptörvényt. A földforgalmi törvény és az agrárkamarai törvény módosítása némileg elsikkadt a túlóra, a közigazgatási bíróságok, és a kormányzati igazgatásról szóló törvény körüli felháborodási hullámban, pedig ezen a fronton is sokakat negatívan érintő változtatásokat szavazott meg a parlament. A törvényt részben Győrffy Balázs fideszes képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke jegyzi, és lényege, hogy az agrárkamra a mainál jóval nagyobb hatalmat kap a földvásárlások irányítása területén, ami a szakmai szervezet szerint a törvényben megfogalmazott indoklás helyett inkább a központi önkénynek nyithat utat.

22 ügy, amiben a kormány előhúzta a mindent vivő kártyát

Öt éve él a jogszabály, amellyel a kormány elvette a lehetőségét annak, hogy versenyszabályok miatt esetleg meghiúsuljon a nagy Fidesz-barát média-összefonódás. Eddig sem volt hiány nemzetstratégiai jelentőségre és közérdekre való hivatkozásban, ha olyan ügyletről volt szó, amit a kormány bármi áron keresztül akart vinni. Végignéztük ezeket, és bár van köztük pár meredek, a mostani testhosszal veri őket.

Vége az aranyláznak a magyar napenergia-piacon

Rengeteg ígéretes naperőműprojekt lépett be a hazai energiapiacra, és jó néhány zajlik most is. A mai kapacitások akár két-három éven belül négyszeresére is nőhetnek. A legfrissebb szabályozás alatt a fogyasztók, az állam, a fejlesztők, a hálózatműködtetők és a bankok is jól járhatnak, de már senki nem vadászhat le óriási nyereségeket.

Jönnek a közbeszerzés nélküli, egyházi stadionépítések?

Aggályosnak tartja a Transparency International a közbeszerzési törvény készülő módosítását, amely a szervezet értelmezése szerint kivonná az egyházakat a jogszabály hatálya alól – derül ki abból a nyílt levélből, amelyet a TI írt Gulyás Gergelynek, Bánki Eriknek, Z. Kárpát Dánielnek és Hende Csabának (mindegyikük valamilyen törvényhozásban betöltött pozíciója miatt érintett az ügyben). A Transparencynek a tervezet 2. paragrafusával van problémája, amely kivenné a támogatásból megvalósuló beszerzések közbeszerzési kötelezettségének köréből az egyházi jogi személyek beszerzéseit. A korrupcióellenes szervezet nyílt levelében felhívja a figyelmet az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlatára, amely szerint a tisztán vallási tevékenységeket kivéve az egyház tevékenységei is gazdasági tevékenységnek minősülnek, ezért ezekre is vonatkozik az Európai Unió közbeszerzési, versenyjogi, állami támogatási, és egyéb joganyaga.

Tényleg milliárdos biznisz volt a kamupártozás

A választási kampányban alig hallottunk azokról a pártokról, amelyek mostanra több 100 milliós tartozást halmoztak fel. 13, a közvélemény számára ismeretlen, ám országos listát is állító párt láthatóan jól járt a választási rendszerrel. Eddig 2,7 milliárd forintot tettek zsebre a kamupártok.

Drasztikus eszközzel szüntetné meg a Fidesz a hosszú választási sorokat

Szigorodnak a kampánytámogatás visszafizetésére vonatkozó szabályok; fegyelmit kap a jegyző, ha elnyúlik a szavazás; betiltják a vadplakátolást; bármilyen borítékban visszaküldheti a szavazatát a határon túli. A parlament kedden döntött kétharmaddal. az új választási szabályokról.

Államosítják a budavári Dísz tér melletti telket

A Kossuth tér példája alapján az önkormányzattól az államhoz vándorol a budai palotanegyed egy része, az indoklás szerint így hatékonyabban fejlesztheti a területe a kormány, áll egy most benyújtott törvényjavaslatban.

Sokkal több pénzt kapnak jövőre a pártalapítványok

Összehasonlításképpen, az előző ciklusban 500 és 600 millió forint között kapott egy évben a Fidesz alapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért, ez a mostani módosító értelmében több, mint a duplájára emelkedik. A tervezett 573 millió helyett jövőre 1,46 milliárd forintot fog kapni a Balog Zoltán által vezetett szervezet.
Találatok: [154]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>