language

Lapok:

Kulcsszavak:

jogalkotás highlight_off

Index

1999-ben alapították az index.hu mögött álló index.hu Rt.-t, mely később Zrt.-vé alakult. Első tulajdonosa és finanszírozója Kőrös Ákos cége, az Interventra Kft. volt,ő Szőllösi Gáborral 75 %-ot tulajdonolt a részvénytársaságból. A tulajdonosi körhöz tartozott még az egykori INteRNeTTo-s csapat néhány tagja is, mint Nyírő András, Gerényi Gábor és Uj Péter is. A befektetőknek 25 %-os tulajdonrészük volt az Rt.-ben. Az év decemberében Nyírő távozott. 2000 tavaszára több nagy befektető is tulajdonrészt szerzett a cégben, ezek együttesen 25,1 %-os tulajdonlást tudtak magukénak. Nem sokkal ezután az Intel Capital is tulajdonosi hányadot szerzett. 2001-ben Csepi Lajos lett a kiadó vezérigazgatója, aki az Állami Vagyonkezelő Rt. korábbi vezetője volt. 2002 elejére csődhelyzet alakult ki, a megmentő a Kóka János és Bajnai Gordon tulajdonában lévő Wallis Rt. leányvállalata volt. A Webigen néven beszálló cég a részvények egyharmadát vásárolta meg. 2005-ben ezt a vállakozást Nobilis Kristóf vette meg, ennek hatására az akkor már Index.hu Zrt. néven futó cég a CEMP (Közép-európai Média Rt) tulajdonába került. Vélekedesek szerint Nobilis Spéder Zoltán egyik strómanja volt csupán: hamarosan be is igazolódott a gyanú, ugyanis Spéder Zoltán 2006-ban bevásárolta magát az Indexbe, megvéve a Wallis Rt részesedését. Innentől határozottan ő vált a háttérben a valódi tulajdonossá. Ez volt index.hu első nyereséges éve.


2009 óta a hírdetéseket a CEMP értékesíti. 2014-ben a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Pro-Ráta Zrt opciós jogot szerzett az Index-beli tulajdonszerzésre, mely jogot 3 évvel később, már az Orbán-Simicska konfliktus idején érvényesített az üzletember. A Pro-Ráta ekkor tulajdonjogáról lemondva a Magyar Fejlődésért Alapítványnak adta át a kiadóvállatot. Ezt az alapítványt az NP Nanga Parbat Zrt. hozta létre pár hónappal korábban. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Bodolai László, az index.hu jogásza lett. 2018-ban Simicska Lajos eladta érdekeltségeit Nyerges Zsolt üzletembernek. A CEMP-et időközben Spéder Zoltán két magánszemélynek adta el: Ziegler Gábornak, a CEMP Sales House ügyvezetőjének, illetve Oltyán Józsefnek, aki a Regon Média tulajdonosa és vidéki online médiahálózatot működtetett, valamint KNDP-s politikus volt. Ők ketten vették meg az NP Nanga Parbat Zrt.-t is, ezzel befolyást szereztek az Index hirdetései felett. A portál ezt követően támogatói kampányokba kezdett.

2020. július 22-én az Index.hu Zrt. igazgatóságának elnöke kezdeményezte Dull Szabolcs főszerkesztő elbocsátását. A szerkesztőség tagjai ezzel nem értettek egyet, és július 24-én nagy részük, több mint 80 munkatárs felmondott. 2020. november 23-án Szombathy Pál vezérigazgató-főszerkesztő távozott, a cég vezetését Starcz Ákos vette át. Bodolai László marad a csoport médiajogásza. Ezzel egyidőben az z Indamedia Network Zrt. bejelentette: visszavásárolják a Magyar Fejlődésért Alapítványtól (MFA) az Index.hu Zrt. részvényeit, így a jövőben az újság az Indamedia-csoport tagjaként folytatja működését. Az Indamedia tulajdonosai Ziegler Gábor és Vaszily Miklós.

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [154]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

25 éve lett vége az ártatlan srácok korszakának

1993. január 11-én a Fidesz eladta az állami MKB Banknak a Váci utcai pártszékházat. A befolyó pénzből Orbánék elkezdték felépíteni a párt gazdasági hátterét. Az ügylet rengeteg közéleti és párton belüli bírálatot kapott, a jobboldali fordulattal együtt hozzájárult ahhoz, hogy a Fidesz sokak szemében elveszítse a hitelét. Húzónevek léptek ki, a támogatottság 40 százalékról a választásokra 6 százalékra esett vissza. Cserébe viszont saját lábakon túl tudtak élni 1998-ig, a kormányra kerülésig.

Akkor most letarolja a kormány a bíróságokat is?

Hamarosan a pulpituson látjuk az első, bírósági tapasztalat nélküli, a kormány köreiből érkező bírákat. A bírósági adminisztráció kormányhű vezetője egy ideje rutinszerűen blokkolja a neki nem tetsző vezetői pályázatokat, és magatartási kódexet is megpróbált bevezetni a bíróknak. Azoknak, akiknek nyíltan beszólogatnak a vezető kormánypárti politikusok, és akik egyre nyíltabban kritizálják a rendszert, sőt, perlik a nagyhatalmú, egyszemélyi vezetőt. Mi az úristen folyik a bíróságokon?

Schiffer András - Vörös vonalon

Az Állami Számvevőszék az Alaptörvény 43. cikke alapján az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, illetőleg nem minősül a 2010.évi XLIII.tv. 1.§ szerinti központi államigazgatási szervnek. Ebből fakadóan, a január 1-jén hatályba lépő, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017.évi I. tv. (Kp.) 4.§ (1) és (7) bekezdései alapján a számvevőszéki döntések miatt rendes bírói út nem vehető igénybe.

Kinyír a kormány egy piacot, amit ő hozott létre

Pár éven belül sokadszorra nyúl hozzá az örökségvédelem szabályozásához a kormány, most éppen a régészeti feltárásokat érintő módosítást nyújtott be Semjén Zsolt a parlamentnek. A javaslat két legfontosabb eleme, hogy kétszintűre egyszerűsítik a régészeti feladatellátás rendszerét, és annak legnagyobb részéből kizárják a magáncégeket, amelyeknek éppen a Fidesz-kormány adott korábban nagyobb mozgásteret.

Csöndesen megfricskázta a kormányt az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság nemrég két fontos döntést hozott a kormány egyik legnagyobb projektjével, az állami földek nagy részének villámgyorsan lezavart privatizációjával kapcsolatban, mindkettőben megállapítva: a kormány így-úgy megsérti az alaptörvényt. A Földművelésügyi Minisztérium mégis győzelemként ünnepelte az AB döntéseit, a normakontrollt kérő képviselő pedig kicsit csalódott volt. Ha azonban jobban megnézzük, az Alkotmánybíróság jobban rácsapott a kormány és a fideszes parlamenti képviselők kezére, mint azt ők szeretnék elismerni, és talán még új precedenst is teremtett azzal kapcsolatban, hogyan lehet az Alaptörvényre hivatkozva megvédeni a környezetet – akár még a kormánytól is.

Megfulladunk a rezsicsökkentésben?

A parlament annak ellenére is megszavazta a kötelező kéményellenőrzés eltörlését, hogy a kéményseprők hétfőn utcára mentek, hogy nyomatékosítsák: nem értenek egyet a kormány tervével. A kormány a törvénymódosítást a lakosság terheinek csökkentésével indokolja, egy vizsgálat szerint ugyanakkor a lakosság nagyrészt elégedett volt a kéményseprők szolgáltatásaival. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy a rezsicsökkentés által előidézett káoszt igyekszik így kezelni a kormány, viszont a kéményseprők, Áder János, a Levegő Munkacsoport, az ellenzék és a zöldombudsman szerint is életveszélyes a kormány terve.

Lázár: Nem kell népszavazás a képviselői vagyonnyilatkozatokról

Lázár támogatni fogja Tiba István javaslatát, amely a sportszervezetek adóterheinek csökkentéséről szól, mert szerinte ezek a cégek nem ipari, gazdasági tevékenységet folytatnak, mégis iparűzési adót kell fizetniük. Támogatja-e a kormány azt a népszavazási kezdeményezést, hogy rendszeresen vessék össze a politikusok vagyonnyilatkozatait a hatósági nyilvántartásokban szereplő adatokkal. "A legdemagógabb dolog, hogy vagyonnyilatkozatokkal hergelik a választópolgárokat" - jelentette ki Lázár, aki hozzátette (sokadszorra megismételve ezt a kormányzati panelt), hogy a magyar vagyonnyilatkozati szabályozás az egyik legszigorúbb Európában.

Szigorítaná a kampányfinanszírozást a Fidesz

A Fidesz azt javasolja, hogy ha egy állami kampánytámogatásban részesülő párt az országgyűlési választáson félszázalékos eredményt sem ér el, köteles legyen visszafizetni az államtól kapott összeget - közölte Gulyás Gergely, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője keddi budapesti sajtótájékoztatóján az MTI beszámolója szerint.

Kihúzta a szőnyeget a római-parti népszavazás alól a főváros

Visszavonta a fővárosi közgyűlés egy korábbi határozatát a római-parti mobilgát építéséről, így okafogyottá válik az erről szóló népszavazás. Az ellenzék szerint a főváros a határozattal csak kicselezte a népakaratot, hogy megakadályozza a referendumot, aminek a kiírásáért már az első napon tízezren írták alá az íveket.

Sem az ÁSZ, sem az ügyészség nem vette észre, hogy változott a törvény

Már nincs hatályban az a szakasz az egyesülési törvényben, ami konkrétan utalt arra, hogy az ügyészség törvényességi ellenőrzési hatáskörében bírósághoz fordulhat egy párt működésével kapcsolatban. Egy erre való utalás azonban benne maradt a párttörvényben, és így az Állami Számvevőszék szerdán mégis az ügyészséghez fordult.
Találatok: [154]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>