Lapok: |
A Tocsik-per: sikerdíj, amely pártokat rengetett meg
A rendszerváltozás utáni politikai életet megrengető ügy azzal kezdődött, hogy az állami vagyonkezelő egy külsős jogásznőt bízott meg az állami vállalatok alatt fekvő belterületi földek után, az önkormányzatoknak járó részesedés lealkudására. A jogásznőt Tocsik Mártának hívták, aki az ügyletekért átlagosan tíz százalék, összesen 804 millió forint sikerdíjat kapott. Az összeg kiverte a biztosítékot, Tocsik célkeresztbe került. Noha a hét évig tartó büntetőperben felmentették a csalás vádja alól, a polgári pert, mert megbízási szerződései jogszabályba ugyan nem, de a jó erkölcsbe ütköztek, elvesztette. A sikerdíjat 2013-ban bekövetkezett haláláig vonták a nyugdíjából. Huszonöt éve, 1996. szeptember 19-én pattant ki a botrány, akkor jelent meg egy újságcikk, A megtakarító címmel.
Áron alul játszotta volna ki szerelmének az irodaházat a felszámolóbiztos
Egymilliárd forintot meghaladó értékű irodaházat akarta kijátszani 160 millió forintért a felszámolás alatt, a vád szerint. A Fővárosi Főügyészség két nővel és egy férfival szemben szabadságvesztés büntetést indítványoz.
Hamis volt a több száz milliós vád, pert nyert a VII. kerületi önkormányzat az Origo ellen
A jogerős ítélet szerint az Origo internetes lap a 2020. augusztus 8-án „Niedermüller Péter több száz millió forintot játszik át az önkormányzat kasszájából egy parkolási cégnek” című írásával megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát.
Rezsiharccal indult, államosítás a vége?
Állami beavatkozásra vár az Alföldvíz, ami lehetne tulajdonosi tőkejuttatás, rezsicsökkentés-kompenzáció, közműadó-megszüntetés vagy az önkormányzati tulajdonosok által kezdeményezett vagyonátvétel is. De mielőbb dönteni kéne.
Miklósa Erika a MOL-Új Európa Alapítvány elnöke, Demeter Szilárd is benne van a kuratóriumban
A két alapító, a kormány és a MOL-csoport Miklósa Erika operaénekest kérte fel a MOL-Új Európa Alapítvány kuratóriumi elnökének, feladata az öttagú testület és az alapítvány irányítása lesz. A felügyelőbizottság vezetésével Kemény Dénes háromszoros olimpiai bajnok szövetségi kapitányt bízták meg, a vagyonellenőr pedig Kara Pál, a MOL-csoport vezető jogi tanácsadója lesz.
Több száz milliárddal megterheli az idei költségvetést a Fudan Egyetem
Nem vesztegeti az időt a kormány a Fudan Egyetem létrehozásával kapcsolatban: nagyjából egy héttel azt követően, hogy a kormány aláírta az intézmény létesítését célzó stratégiai megállapodást, a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban már elő is írták, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter AZONNAL TEREMTSEN ELŐ 400 MILLIÁRD FORINTOT A 2021-ES KÖLTSÉGVETÉSBEN az egyetem létesítéséért felelős, újonnan létrehozandó, teljes mértékben állami tulajdonú, zárt körű részvénytársaság számára.
Ugyanakkor a parlament által jelenleg is tárgyalt költségvetésitörvény-módosításban, amellyel a kormány a 2021-es büdzsét szeretné a valósághoz igazítani, még nyoma sem volt annak, hogy mekkora összeget igényel a Budapest Diákváros projekt, de főleg az annak részeként kezelt Fudan Egyetem létrehozása. Arról, hogy a Pénzügyminisztérium hogyan és milyen egyéb előirányzatok terhére rótt elvonással teremtené elő a szükséges összeget, kérdeztük a tárcát is, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Kirúgás helyett bónuszt kapott a korrupciós ügyekkel vádolt kispesti MSZP-s képviselő
Továbbra sincs veszélyben a korrupciós ügyekkel vádolt szocialista Kránitz Krisztián karrierje: a vezetése alatt álló kispesti Vagyonkezelő és Műszaki Szervezet (VAMÜSZ) megszűnését követően a Gazdasági Ellátó Szervezetben (GESZ) folytatja pályafutását – derül ki Paróczai Anikónak, a Momentum Mozgalom kispesti politikusának a Facebook-posztjából.
Újabb kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen
A Fertő tavi turisztikai komplexum részeként egy óriáskikötő, egy sportcentrum és egy luxusszálloda épül, ám ez az Európai Bizottság zöldügyi biztosa szerint uniós jogot sért. A Bizottság általános magyar jelenségként kezeli a Natura2000-es területeken zajló környezetkárosító beruházásokat.
Szürke zónák Orbán kísérleti laborjábanSzürke zónák Orbán kísérleti laborjában
A mai napig nem lehet tényszerűen mérni a kormány stratégiai megállapodásainak sikerességét – erre engednek következtetni a Külgazdasági és Külügyminisztérium Indexnek megküldött válaszai. A Transparency International Magyarország ügyvezetője szerint nem új keletű dolgok a szerződések körül kialakult anomáliák, egyes dokumentumok nyilvános részei – hat évvel a témában megjelent tanulmányuk után – 2020-ban is homályosak. Róna Péter közgazdász szerint az Orbán-kormány a stratégiai megállapodások rendszerével egy érdekes kísérletet tesz.
Megosztó jelölt a főbírói székbe – Jövő héten szavaz az Országgyűlés
Az OBT ezzel arra célzott, hogy egy 2019 végén elfogadott törvénymódosítás lehetővé tette, hogyha egy alkotmánybíró ezt kéri, akkor őt az államfő „a kinevezési feltételek vizsgálata és pályázat kiírása nélkül határozatlan időre bíróvá kinevezi”. A jogszabály értelmében az érintett személy bírói jogállása az alkotmánybírósági tagsága alatt szünetel, ám mandátuma lejártát követően rögtön a Kúriára kerülhet, mégpedig tanácselnöknek.