Megtaláltuk azt a svájci alapítványt, amiről a Nemzeti Információs Központ a titkosítás alól januárban feloldott második, dollárbaloldal-ügyi országgyűlési tájékoztatójában azt állítja, hogy az Action for Democracy korábban ismertté vált, milliárdos támogatásán felül közel 900 millió forintot küldött az Ezalényeg portálok kiadójának a tavalyi választási kampány során. A genfi bejegyzésű szervezet tisztségviselői nem nyilatkoztak az Átlátszó megkeresésére, de nyilvános forrásokból is sok minden megtudható róluk, és az általuk jegyzett alapítványról.
Az áprilisi országgyűlési választást megelőzően számos olyan történetet lehetett hallani, hogy egyes jelöltek visszaélhettek a választópolgárok személyes adataival, ugyanis sokan számoltak be arról, hogy tudtukon kívül kerültek fel az ajánlóívekre. Az Országos Rendőr-főkapitányság az Átlátszó érdeklődésére december végén elárulta, hogy hány esetben került eddig sor a hamis magánokirat felhasználása bűncselekmény gyanúja miatt vádemelésre, mennyi eljárást szüntettek meg, vagy függesztettek fel. Az adatokból az látszik, hogy az eljárások több mint harmadát függesztették fel ismeretlen elkövető miatt, minden tizedik nyomozást pedig megszüntettek.
A Húszezren a tiszta választásért 2022-ben (20k22) csoport segítségével térképre tettük, hogy a civil delegáltak honnan tettek bejelentést választási csalásokról. Közel 100 jelentősnek ítélt esetet gyűjtöttünk ki. A térképen 24 település látható, ahol állítólag szervezetten „buszoztatták” a szavazókat. Helységek váltak láthatóvá, ahol teljesen magatehetetlen, idős, demens embereket is leszavaztattak, és akár a fenyegetésektől sem riadtak vissza. Több beszámolóból is tisztán kirajzolódik, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai is aktívan közreműködtek a csalásokban. A térképről azt is meg lehet tudni, hogy melyek voltak azok a települések, ahol a beszámolók szerint a választási csalásokból a kocsmák és a templomok is egyaránt kivették a részüket.
Lehet még rosszabb is az ellenzék számára, ha nem változtat sürgősen valamin – legalábbis ez derül ki, ha összevetjük a népszavazás számait a választási eredményekkel.
A közmunka brutális erejű politikai fegyverré vált, a nyugdíjasoknak viszont lehet, hogy kevés lesz a rezsiutalvány.
Lassan mindenki tudomásul veszi az április 8-i eredményeket, az eljárások lezárultak, a képviselők becsekkoltak, lekerült a címoldalakról a „csalással nyert a Fidesz”-témakör. Maradtak viszont a helyi történetek, és bizonyos arra utaló jelek, hogy győzteseket – a sok más visszaélés mellett – az úgynevezett fantomszavazók, vagyis a csak papíron itt élő kettős állampolgárok szavazatai is segítették. A Nemzeti Választási Iroda által közzétett adatok alapján az Ukrajnával határos szabolcsi 04-es, vagyis a vásárosnaményi választókerületben lehetett a legnagyobb a szerepük – az ott szerzett helyszíni tapasztalataink is azt valószínűsítik, hogy a Fidesz jelöltjének több ezer plusz szavazatot jelentett a fantomszavazók részvétele az április 8-i választáson.
Most azonban térképre is tettük, hol hányan és kik indulnak, a pártrövidítések dekódolásához ezt a táblázatot javasoljuk a választási iroda honlapjáról.
„Az se érti, aki számolja” – a legtöbben így vélekednek a hírhedten bonyolult választási rendszerről. A jó hír az, hogy most anélkül mondhatod meg a tutit, hogy el kellene mélyedned a töredékszavazatok purgatóriumában. Te csak megtippeled, hány százalékot kapnak listán a pártok, az Átlátszó és a Political Capital mandátumkalkulátora pedig megmondja, ez alapján hogy nézne ki az új parlament.
Összesen 106 egyéni választókerületben lesz szavazás április 8-án, mindegyikben más jelöltekre lehet voksolni, mindegyikből a győztes bejut a parlamentbe. Belőlük 106-ukból, plusz a listás bejutókból lesznek a képviselők, összesen 199-en. Mivel lehetetlen pontosan ugyanakkora, és ugyanannyi szavazóból álló körzeteket létrehozni, valamennyi eltérés van a választókerületi létszámok között.
