A közhiedelem szerint a budapesti vizes világbajnokság és az annak kapcsán megvalósuló fejlesztések költségei valahol nettó 100 milliárd forint felett járnak. Ahogy Seszták Miklós, a világbajnokság szervezőbizottságának elnöke elmondta, az összköltség 130,6 milliárd forint.
Tudta-e Ön, hogy 25 millióért mérték fel a FINA úszó-vb mobiltelefonos appigényét?
A Bp 2017 Világbajnokság Kft. időben ébredt, és már tavaly szerződtetett egy főleg kémiai kutatás-fejlesztéssel foglalkozó céget, hogy mérje fel az úszó-világbajnokság mobilapplikációs igényeit. A CheBio Kft. 24,5 millió forintos ajánlattal nyerte meg a feladatot.
Még 2013-ban kezdődött a dolog, és persze ezt is az álnok Brüsszel finanszírozta, konkrétan a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) révén. A projekt nagyjából akkor indult, mikor Széles Gábor bejelentette, “kirepült a madárka”, azaz működik az energiacella. Hasonló sikernek ígérkezett az „állandó mágnesek közt ébredő erőket” hasznosító energiatermelő eszköz, érthető, hogy a megépítéséhez félmilliárd forintos támogatással adták meg a kezdőlökést – a kiírás szerint piacorientált kutatás-fejlesztésre lehetett pályázni. Bár a pályázat simán átment a magyar irányítóhatóságon, valami időközben mégis félremehetett: a prototípus a támogatott szerint elkészült ugyan, de egyelőre nem látta senki, és semmilyen nyilvános adat nincs róla; a minisztérium viszont kétségbeesetten titkolózik, végül a projekt is eltűnt a kormány pályázati portáljáról.
Éves költségvetését meghaladó mennyiségű pénzt kellett hirtelen elköltenie a fogyasztóvédelemnek a legutóbbi uniós költségvetési ciklus végén. Országjáró roadshow az egészséges élet népszerűsítésére, túlárazott webfejlesztések és továbbképzések haveri cégekkel elvégeztetve, százmilliós szervezetfejlesztés egy a bürokráciacsökkentés miatt hamarosan beolvasztott szervezetben. És persze Kuna Tibor minden mennyiségben.
Azt mondták, működnek a két éve 900 millió forintért vett szoftverek, amelyeknek az ország közoktatási intézményeit kell összefogniuk. Aztán azt mondták, majdnem működnek, de a beüzemelésre haladékot kaptak. Amikor pedig Hadházy Ákost végre beengedték az ország legnagyobb munkáltatójához, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz, kiderült, hogy szinte semmi nem működik. Sőt, van, amit már kukáztak.
Feljelentést tesz az LMP az egykori Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 900 millió forintról induló, ám végük 2,5 milliárd forintba kerülő informatikai beszerzésével kapcsolatban, az ellenzéki párt szerint ugyanis az uniós forrásból kifizetett rendszer szinte egyáltalán nem működik.
Teljes káosz uralkodott az I. kerület fontos műemlékei, így a budai Vár és a Várkert Bazár pénzügyei körül az elmúlt években. A Miniszterelnökség által felkért vezetők, így elsősorban a korábbi zalaegerszegi polgármester, Gyutai Csaba a sajátjaként kezelte az ingatlanvagyont. Ez akár jót is jelenthetne, például óvó gondosságot. De sajnos Gyutai és családtagjai tényleg beköltöztek.
Garancsi István cégének több mint kétmilliárdos forgalma volt, társasági adót alig fizettek, a cégvezető az 533 milliós profitból 477 milliónyi osztalékot szavazott meg magának.
Minden korábbinál több pénzt keresett Garancsi István, az ország tíz legbefolyásosabb embere közé sorolt, 38 milliárd forintra becsült vagyonával a 23. legmódosabbnak számító vállalkozó, Orbán Viktor kormányfő jó barátja az online pénztárgépeken – derül ki a 2016-os céges beszámolókat böngészve.
Figyelős kiadói munkatársak levelezésének kifürkészését tervezte az egyik középvezető a cég külsős informatikusai segítségével. A birtokunkba került levélváltás szerint úgy fest, legalábbis belefogtak a munkába. Úgy tudjuk, a vállalati belső kémkedés oka az Átlátszó múlt heti cikke a csökkenő előfizetőszámról: Schmidt Mária cégénél informátorunk után kutakodtak.
