Pest megye számos településén hetekig nem vitték el a házak elől a szelektíven gyűjtött szemetet, előfordult, hogy a háztartásit se. A részben államosított és központosított, rezsicsökkentéssel sújtott hulladékgazdálkodási rendszer megbukott. A lakosok az önkormányzatokat okolják, de a kormánynak és a Fidesznek is kellemetlen a helyzet.
Karácsony Gergely korábban „törvényesített rablásnak” nevezte, hogy a Fővárosi Önkormányzattól az állam ellentételezés nélkül elveszi többek között a Vörösmarty teret, hogy aztán 99 évre a fideszes vezetésű V. kerületnek adja, az összes jövőbeni bevételével együtt.
„Jajj Istenem, mit vétettem én a DK-nak, hogy még a bitcoinbányászat miatt lemondott politikusukat is idehozták a nyakamra?!” – fakadt ki Facebook-oldalán Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester szombaton.
Tizenegy ingatlant értékesítene kedvezményes áron a fideszes vezetésű V. kerületi önkormányzat – értesült az rtl.hu. Az összesen több mint 700 millió forintra becsült vagyon nem árverés útján cserélne gazdát, hanem a jelenlegi bérlők vásárolhatnák meg. A helyi képviselő-testület június 30-án már meg is szavazta az erről szóló előterjesztést, így kedvezményesen vehet egy ingatlant Rogán Antal miniszter szakkollégiumi ismerősének a cége, valamint az a vállalat is, amely korábban Vajna Tímea fánkbizniszében volt érdekelt. Az eladásra szánt irodák, raktárak és üzlethelyiségek bérlői több esetben is idén júniusban jelezték utoljára a vásárlási szándékukat, azaz kérelmük mindössze néhány nap alatt át is futott a rendszeren.
A közvetlen Balaton-part beépítésének lehetőségét jelentősen korlátozta az Alkotmánybíróság, de ez a tópart túlterhelésének csak részben szab gátat.
Építési engedély nélkül, a hatóságokat félrevezetve épített magának álomvillát a harsányságáról, erőszakos akcióiról ismert baloldali politikus Budapest egyik legdrágább kerületében. Ráadásul régi parasztháznak próbálja álcázni a legalább 150 milliót érő épületet. Éppen az a Tordai Bence építkezett jogsértő módon, aki hosszú ideje a lehető legharsányabban támadja az ugyancsak engedély nélkül építkező milliárdost, Csipak Pétert.
A volt alpolgármester most azt állítja: a szó jogi és köznapi értelmében sem rokona az érdi közbeszerzéseken tündöklő építőcég tulajdonosának. Annak ellenére sem, hogy a városi közéletet közelről figyelők között ez a viszony közismert: a volt fideszes alpolgármester nővérének és a cégtulajdonos vállalkozó fivérének házasságkötéséről szóló Facebook-posztot 273-an lájkolták, és a céghálóban is több összefonódásra bukkantunk.
Az alpolgármester zöldségesbolt-hálózatot is működtető kereskedelmi vállalkozása három év alatt 100 millió kárt okozhatott a költségvetésnek. Nemcsak az alpolgármestert, hanem egyik alvállalkozóját is letartóztatták, az alkalmazottak és a beszállítók pedig munka nélkül maradtak.
Megkapták a pénzt, papíron elköltötték, de kiderült, hogy biztosan nem csak arra, amire kapták. Demecser önkormányzata még 2020-ban kapott a Start Programban csaknem 160 millió forintot, amelyben azt is vállalták, hogy járdát csinálnak, utat kátyúznak és különféle betonelemeket készíttetnek a közmunkásaikkal. Csakhogy kiderült: hiába vásároltak alapanyagot a munkákhoz, azok többnyire nem készültek el, ennek ellenére sikeresnek nevezték a kormányhivatal felé a programot. Önkormányzati képviselők szerint a pénz egy része szőrén-szálán eltűnt, a város a munkákhoz sosem vásárolta meg az alapanyagokat, ezért fiktív számlákat nyújthatott be az önkormányzat a kormányhivatalnak, ami ezért a támogatás egy részét visszaköveteli. Az ügyben költségvetési csalás gyanúja miatt a NAV is nyomoz.
A Baranya Megyei Főügyészség – megkeresésünkre – arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számos olyan projektet vizsgált, amibe a Cserdi önkormányzat Bogdán polgármesteri megbízatása alatt fogott bele. Így a faluban folyó közmunka program esett át pénzügyi ellenőrzésen, ám ott bűncselekmény hiányában lezárták a nyomozást. Ugyanez volt a döntés a Cserdiben épülő hűtőház dolgában. Mint arról írtunk, a Bogdán által megálmodott hűtőház főképp a helyi és környékbeli őstermelők kertjéből származó gyümölcsöket és zöldségeket dolgozta volna fel, részben hagyományos cigány receptek alapján. Ám a 300 milliós támogatásból tervezett kisüzem nem készült el, s noha a kapott pénz 80 százalékát elköltötték, a hűtőház – az általunk kérdezett szakemberek szerint – legfeljebb félkésznek mondható. A nyomozás azonban – úgy tűnik – nem tárt fel szabálytalanságokat, vagyis a beruházás ellehetetlenülését a gazdasági körülmények okozták.
