K-Monitor Adatbázis

A Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) a napokban közzétette elődje, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 2022 első negyedévében kötött szerződéseit. (A minisztériumi struktúrát az áprilisi választási győzelem után alakították át Orbánék.) A kormány kedvenc médiaügynöksége, egy nemrég kinevezett kormánybiztos kommunikációs cége, a Fidesz-közeli think tank és a Budapest Airport visszavásárlásában érdekelt cég is szerepel a listán.

Olyan költségvetési törvényt fogadtak el a kormánypárti képviselők 2023-ra a minap, amelynek fő pillérei már rég kidőltek.

75 milliárd forintért szerződött a kormány kommunikációs feladatokra

75 milliárd forintos kommunikációs keretmegállapodást kötött a Rogán felügyelte Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKoH) Balásy Gyula cégcsoportjával, írja a K-Monitor.

A K-Monitor szerint „szartól repülőig mindent ők csinálnak”. 2022 második negyedévében 39,4 milliárd forint volt a megbízások összértéke.

A korábbi műsorvezetőnek így együtt kell működnie Szijjártó Péterrel és az Agrárminisztériummal is.

Nincs nagy meglepetés, ezúttal is Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó cégek nyertek a Nemzeti Komunikációs Hivatal (NKOH) rendezvényszervezési tenderén. A keretszerződés értéke nem kevesebb, mint 50 milliárd forint – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A Rogán felügyelete alatt álló kormányzati szerv akkor is csak 15 naptári napot hagyott a pályázatok benyújtására. A p2m Consulting amúgy már a vadászati világkiállítás reklámkampányában Balásy cégeinek alvállalkozójaként dolgozott.

Csomagküldő internetes kiskereskedelemre új vállalkozást indított Csetényi Csaba Csongor Szivarbolt Kft. néven.

A magyar hirdetési toplistánl toronymagasan vezet a Megafon, a második Magyarország kormánya 518 millióval. Ez azt jelenti, hogy csak Deák Dániel, Rákay Philip és Bohár Dániel facebookos hirdetéseire két év alatt több pénzt költöttek, mint a magyar kormányéra három év alatt. Sokszor felmerült már a kérdés, hogy ugyan miből. A Megafon azt állítja, a költségvetésében nincsen állami forrás, bőkezű konzervatív mecénások támogatásából működnek. Amikor egy oknyomozó cikkben bemutattuk, hogy a szervezet környékén azért mégis csak felbukkanhatnak milliárdos nagyságrendű közpénzek, a Megafon három pert is indított ellenünk. A Telex mind a három pert megnyerte a bíróságon.

Több mint háromszor annyi hirdetési pénz áramlott a szürkezónába, mint a hivatalos kampányköltségnek számító felületekre. „A kampánykiadások finanszírozására a független jelölt, a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként legfeljebb mintegy 5,914 millió forintot fordíthat” – így határozza meg a törvény az országgyűlési választások előtti 50 napos hivatalos kampányidőszakban a pártok és képviselőjelöltek által elkölthető pénz mennyiségét. A jogszabály a gyakorlatban az életbe lépésének pillanata óta egy merő tragikomédia, hiszen az ilyesfajta költségek átláthatatlansága miatt teljesen betarthatatlan. Egyetlen ponton látszik némi transzparencia, ez pedig a közösségi média, ahol a Google és a Facebook nyilvános adatbázisokban vezeti, hogy ki mennyiért hirdetett nála. Az idei kampány előtt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) állásfoglalásban közölte, hogy az ilyen hirdetések is beleszámítanak a hivatalos keretbe.