K-Monitor Adatbázis

Hétfőn 121 milliós vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúsítottjaként hallgatta ki a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal Princz Gábort, a Postabank és Takarékpénztár Rt. 1998 nyarán leváltott elnök-vezérigazgatóját.

Öt évi nyomozás sem volt elég ahhoz, hogy végső fázisába kerüljön az "Önhöz igazán közel álló" Postabank (PB) ügye. Az állam a korábbi elnök-vezérigazgató Princz Gábor 1998-ban történt menesztését követően mintegy 150 milliárd forintot költött a csődhelyzetbe jutott pénzintézet talpra állítására, és ki tudja mennyit a több száz szakértő bevonásával azóta elvégzett vizsgálatokra. Ezek alapján egészen a múlt hétig úgy tűnt, megtörténik a vádemelés.

Princz Gábor - fél évtizeddel azután, hogy elmozdították a Postabank éléről - újra csatába indul a magyar igazságszolgáltatással. A háború még nem veszett el, hiszen a rendőrség 60 ezer szakértői oldallal alátámasztva a múlt héten oda jutott: a bankvezér lényegében nem követett el semmi rosszat, tette legfeljebb egy "ejnye-bejnyét" érdemel.

A Postabankkal kapcsolatos, manapság vitatott döntéseket többen hozták - figyelmeztet Princz Gábor, a pénzintézet egykori első embere.

Princz Gábor, a Postabank volt elnöke családi okokra hivatkozva nem jelent meg a rendőrségi idézésre. Járai Zsigmond, a jegybank elnöke a rendőrségnek a szerdai meghallgatásán azt mondta: bár a növékedési stratégiáról szóló elképzelése elhibázott volt a Postabanknak, ez még önmagában nem bűncselekmény.

Várhatóan vádemelési javaslattal zárja le a rendőrség azt az öt évvel ezelőtt indult nyomozást, amelyet Princz Gábor, a Postabank volt elnök-vezérigazgatója és társai ellen indítottak gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése alapos gyanúja miatt. A feljelentést az Orbán-kormány tette, a banknál 1998 után észlelt 150 milliárdos vagyonvesztés nyomán. Princz ügyvédje azt állítja: az igazságügyi szakértők azt állapították meg, hogy nagyjából törvényesen járt el a vezetőség.