K-Monitor Adatbázis

Kedden országos botrányt okoztak azok a kigyúrt férfiak, akik a Nemzeti Választási Iroda Parlamenthez közeli épületének előterében akadályozták és megfélemlítették az MSZP-s Nyakó Istvánt, aki népszavazási kezdeményezést akart benyújtani a vasárnapi zárva tartásról. Fellépésüknek köszönhetően a kopaszok által Erdősi Lászlóné, egy vidéki fideszes polgármester felesége megelőzte Nyakót.

Szürreális körülmények között sikerült benyújtania vasárnapi boltbezárásos népszavazási kérdését egy asszonynak, akit feltehetően kigyúrt, kopasz emberek segítettek az MSZP megelőzésében. Tíz pontban rekonstruáltuk, mi történt reggel és délelőtt az Alkotmány utcában, és hogy miért kell egy kopaszkülönítmény egy időbélyegzőhöz.

Az Index információi szerint Erdősi László András herceghalmi polgármester felesége volt az a titokzatos idős nő, aki népszavazási kezdeményezést adott be kedden a Nemzeti Választási Irodában, és egy kopaszokból álló csoport segítségével beelőzte az MSZP-t.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) hirdetmény nélküli, tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a „népszavazások és választások lebonyolításához szükséges nyomdai termékek és szolgáltatások beszerzésére”. A papírforma ezúttal is érvényesült: az egyedüli ajánlattevő, az Erdős Ákoshoz köthető ANY Biztonsági Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (ANY) ezúttal több mint nettó másfélmilliárd forint értékben lehet udvari beszállító, úgy, hogy a legközelebbi országos választás emberi számítás szerint csak két év múlva lesz.

Módosítani kell a választási törvényt több ponton is a Political Capital szerint. Az elemzőcég tanulmánya szerint ha minden így marad, alapjogok sérülnek, és komoly visszaélésekre is lehetőség nyílik. Például elhunytaknak is kiküldik határon túlra a levélcsomagokat, és ellenőrizhetetlen, ki ikszel és ki küldi vissza helyettük. A választókerületek átalakításának szabályait is módosítani kellene.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője szerint számos ponton indokolt lenne a választási eljárási törvény módosítása, de félő, hogy ez csak 2017 végén történik meg.

Az államkincstár 215 ügyben fordult az adóhivatalhoz azért, hogy a NAV szedjen be bizonyos összegeket azoktól a politikai szereplőktől, amelyek vagy akik nem tartották be a parlamenti választások idején folyósított állami kampánytámogatások felhasználásáról szóló rendelkezéseket.

A pártok közel 11 milliárd forintot költhettek kampányra 2014-ben és 2015-ben az országgyűlési és az önkormányzati választáson, illetve a veszprémi és a tapolcai időközi voksoláson. Ez derült ki az Átlátszó, a K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International Magyarország (TI) által végzett civil kampánymonitor vizsgálatból. A parlamenti pártok állami kampánytámogatása tavaly 3,4 milliárd forintot tett ki, miközben, a civilek becslése szerint, a kiadásaik 7,5 milliárd forintra rúgtak. Az együttműködő négy szervezet nyílt levélben fordult a parlamenti képviselőkhöz a kampányfinanszírozás rendbetétele érdekében.

Előre megbeszélten adtak le érvénytelen szavazatokat a Hallgatói Önkormányzat küldöttei az ELTE BTK április 30-ai dékánválasztó Kari Tanács ülésén. Döntésüket az akkori HÖK elnök, Sujtó Attila az oktatóktól érkező nyomásgyakorlással indokolta. A szavazás így, 17 érvénytelen szavazat mellett Dr. Borhy László győzelmével zárult.

Az endémikus korrupcióval leginkább fertőzött területeken elvesztette évtizedes bástyáit a spanyol Partido Popular: noha ez néhány hete még hihetetlennek tűnt, vasárnap Madrid és Valencia is „elesett”. Barcelonában szintén fontos érv volt a korrupció és az adócsalás vádja a katalán kereszténydemokraták ellen, de a baloldal győzelme itt sem csak ezen múlt, hanem egy szolidáris várost, igazságos és megújított demokráciát ígérő, kiforrott politikai alternatíva létrejöttén.