language

Kulcsszavak:

ingatlan highlight_off

Akták:

TAO-pénzek highlight_off

TAO-pénzek

TAO-pénzek

Az Orbán-kormány a társasági adó szabályozásának (1996. évi LXXXI. törvény) átalakításával lehetőséget teremtett arra, hogy az adózók az alábbi kedvezményezett célokra tegyenek felajánlást:

  • a) filmalkotás támogatására

  • b) előadó-művészeti szervezet támogatására (2018-ig)

  • c) látvány-csapatsport támogatására. 

2014-ben 17 milliárd volt a magyar színházi élet TAO-bevétele, ami Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója szerint nem azokhoz jutott, akik meg is érdemelnék, és rászorulnak, hanem azokhoz, akik ügyesek. A szakmai szervezetek a TAO-rendszer újragondolását, a pályázati folyamat nagyobb nyilvánosságát tartották kívánatosnak. 

2018-ban a kormány bejelentette: a visszaélések és egyenlőtlenségek miatt megszünteti előadó-művészeti szervezetek tao-támogatását és a támogatások elosztása a kormány elbírálása alá kerül. Bár Gulyás Gergely kijelentette, miszerint „a kulturális támogatás nem politikai alapon történik”, látható, hogy a kultúrtao eltörléséből a kormányközeli kulturális intézmények profitáltak, miközben rengeteg független színházi társulat jövője vált kérdésessé. Bár érkeztek ígéretek ígért a kieső támogatások kompenzációjára, ennek elosztása szintén egyenlőtlenre sikeredett: a Nemzeti Színháznak – nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítését követően – a jegybevétele után 76 millió forintra jogosult összeg helyett eredetileg ennek több, mint tízszeresét (800 millió forintot), végül “csupán” ötszörösét (400 millió forintot) ítélte meg az EMMI. 

A sportcélú támogatás utáni adókedvezmény (az adózás előtti eredményt csökkentő) igénybe vétele 2012 óta folyamatosan növekszik. A Transparency International 2015. októberi jelentése szerint a látványsportágak átláthatatlanul jutottak négy év alatt 200 milliárd forint támogatáshoz. A tanulmány szerint a TAO-támogatásokon keresztül folyósított pénzek a kormány állításával szemben nem magánadományok, hanem közvetett állami támogatások - így kezeli azt az Európai Bizottság is. A 200 milliárd forintból 75 milliárdot a labdarúgás kapott, a legnagyobb nyertes pedig a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány, mely úgy kapta meg ennek a 12%-át, hogy összesen 1100 klub osztozott a pénzen. A felcsúti stadion 3,1 milliárdos költségvetéséből 2,55 milliárdot fedezett a TAO-támogatás, a G7 összesítése alapján pedig 2021-ig összesen 35 milliárd adóforint érkezett támogatás formájában az alapítványhoz. Bár Felcsút kiemelkedik a TAO-támogatások tekintetében, a Seszták Miklóshoz köthető Várda Sport Egyesület és a Tállai András-féle Mezőkövesd Zsóry FC is jelentős TAO-támogatásokkal gazdálkodhat. Mindez bizonyítéka annak, hogy a politika összefonódik a sporttal, hiszen a látványcsapatsportok szövetségeit politikusok irányítják, ráadásul a támogató cégek kiléte is ismeretlen marad. Okkal feltételezhető, hogy ezek a gazdasági szereplők nem jótékonykodásból, hanem politikai kapcsolataik okán csatornázzák a sportba az amúgy a költségvetésbe befizetendő társasági adójukat.

A kritikák ellenére 2016 őszén a Nemzetgazdasági Minisztérium sürgősséggel beterjesztett és megszavazott törvénymódosítása szerint ezentúl adótitok, hogy ki mire kapott adókedvezményt, illetve adótitok lesz az összes olyan felajánlás is, amelyek leírhatóak az adóból. Egy 2016 októberi bírósági ítélet nyomán ugyanakkor a TAO-kedvezmény közpénznek számít, amivel el kell számolnia a felhasználójának.

A kormány a 2016-os évre mindössze 64-69 milliárd forint társaságiadó-veszteséget tervezett a költségvetési törvényben, ehhez képest a látvány-csapatsport támogatás adóvesztesége két éve 135 milliárd forintot tett ki. Vagyis a TAO-támogatások eddigi rekordévében a tényleges adóveszteség kétszeresen felülmúlta a tervezett mértéket. Míg idehaza tagadta, addig Brüsszelben elismerte a magyar kormány, hogy a látvány-csapatsport támogatási rendszer állami pénzből működik. 2011-2021 között a TAO-rendszernek köszönhetően a költségvetési összegeken felül még 1107 milliárd áramlott a sport területére.

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [27]  Oldalak:   <<  <  1 2 3

Államtitkárként megbukott L. Simon, de a Velencei-tónál még számítanak rá

Rákellenes sárgabarackmag, fitneszedző feleség által megszerzett állami földterületek, saját panzióhoz vezető közút közpénzen és számos Velencei-tó parti biznisz – ezek kísérték L. Simon László író, költő, borász politikai pályafutását. Az ív néhány nappal ezelőtt tört meg, amikor egy sajtótájékoztatón jelentették be a menesztését az államtitkári posztról, miközben L. Simon épp magyar őshonos fajtájú kutyák bronzszobrait avatta fel. A döntés pontos okairól csak találgatások vannak.

Mészáros Lőrinc tovább hasít

Az év első felében sem tétlenkedett az ország talán legsikeresebb gázszerelője, Mészáros Lőrinc. A miniszterelnök barátja a közelmúltban fociklubot, cégeket és szállodákat vásárolt. Cégeiből több milliárd forintos osztalékot vett fel, egyes számítások szerint 2015-ben naponta csaknem 10 millió forinttal gazdagodott. Ennek alapján a felcsúti selfmade man kéthónapos nyári szabadsága alatt is legalább félmilliárd forinttal lesz gazdagabb.

Hatalmas bizniszek árnyékában rohadhatnak tovább a műemlékeink

Dübörögni kezdett a műemlékbiznisz Magyarországon, a sokmilliárdos vár- és kastélyprogram mellett brutális adókedvezmények néznek ki a műemlékek felújításába fektetőknek. A törvény célját gyanússá teszi az időzítés és más körülmények is: az utóbbi időben sűrűn lehetett olvasni kormányközeli intézmények és üzleti körök kastély- és villavásárlásairól, közben pedig ismét napirendre került a lassan konszolidálódó műemlékvédelmi intézményrendszer szétverése.

Másfél milliárdos fejlesztés egy rejtélyes sportegyesületnél

Több mint másfél milliárd forintot felemésztő sportfejlesztésbe kezdene a III. kerületi TVE: a sportegyesület a pénz meghatározó részét társaságiadó-kedvezményből (tao), azaz közvetett állami támogatásból teremtené elő. A programmal jól járna egy offshore hátterű vállalkozás is. Az óbudai önkormányzat már zöld utat adott a projektnek.

Közpénzből épült-e a felcsúti stadion?

Orbán Viktor szerint nem az adófizetők pénzéből épült fel a Pancho Aréna. A források nagy részét biztosító program azonban hivatalosan is állami támogatás, ezt a magyar kormány korábbi érvelése is megerősíti. Miért olyan bonyolult ez az egész? Elmagyarázzuk.

Milliárdos ékszerdoboz adókedvezményből

Felcsúti „Aranycsapat” Labdarúgó Stadion – ez a neve annak a több milliárd forintos, részben adókedvezményből megvalósuló stadionberuházásnak, amelyet a miniszterelnök által létrehozott alapítvány épít Orbán Viktor szülőfalujában. Az alapítvány májusban több százmillió forintért vásárolt földeket, februárban pedig három ingatlant vett a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia épülő szakiskolájához. A Talpalatnyi föld cikksorozat VIII. része.
Találatok: [27]  Oldalak:   <<  <  1 2 3