K-Monitor Adatbázis

Az Orbán-bányáktól kezdve a kínaiakkal vasutat építő Mészáros-cégen át a Covidon megtollasodó haszonlesőkig még a járvány évében is mesés bérek és persze osztalékok születtek a kormánybarát cégeknél, ám nem jellemző, hogy egyszerű munkavállalóikat is jól megfizetik.

Bár hivatalosan még nem jelent meg a tender eredménye, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalára már felkerültek azok a dokumentumok, amelyekben szerepelnek a Kőbányai Multifunkcionális Sportcsarnok és Uszoda kivitelezői. Azok pedig vérbeli NER-cégek: a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV, a Paár Attilához köthető Magyar Építő Zrt. és a Szíjj Lászlóhoz tartozó Közgép. A dolog pikantériája, hogy a beruházás helyszínéül szolgáló telkeket D. Kovács Róbert kőbányai fideszes polgármester ingyen adta át az államnak – a koronavírus első hulláma miatti vészhelyzet utolsó napját kihasználva egymaga döntött erről a képviselőtestület helyett.

Magyarország jobban teljesít, a kormányfő legalábbis évről évre nagyobb sikereket ér el a nemzeti burzsoázia megteremtésében. Már persze ha azokat tekintjük nemzetinek, akik ilyen-olyan okokból bejáratosak a hozzá. A 2019-ben a legnagyobb nyereséget elért 500 magyarországi cég között már több mint negyven olyat találunk, amelynek tulajdonosa a NER valamelyik emblematikus figurája.

Az Épkar Zrt. és egy miskolci cég húzta be a zsíros tendert, közel 100 millióval drágábban dolgoznak a becsült árnál.

Ismét Érden fejleszt a Mészáros-család: a Nemzeti Sportközpontok megbízásából a Mészáros-gyerekek (Mészáros Beatrix, Mészáros Ágnes és ifj. Mészáros Lőrinc) cége, a Fejér B.Á.L. Zrt. és az Épkar Zrt. tervezi meg és húzza fel a város új, multifunkciós sportközpontját, 4,2 milliárd forintért. Az erről szóló dokumentációt pdf-ben itt találja. A megbízásra bejelentkezett a zalaegerszegi ZÁÉV Építőipari Zrt. is, ami egy másik érdi munkán már együtt dolgozik a Mészárosok új generációjával. A Fejér B.Á.L. Zrt. idén januárban nettó 14,8 milliárd forint értékű szerződést kötött az érdi önkormányzattal különböző építési beruházásokra, konzorciumi társai a West Hungária Bau Kft. és a mostani “ellenfele”, a ZÁÉV Építőipari Zrt.

2013 óta lóg a levegőben a Bozsik Stadion ügye: bár jószerével már minden első- és másodosztályú csapatnak van stadionja vagy legalább lelátókkal felturbózott, új pályája, a kispesti Honvéd kimaradt a szórásból. Idén nyáron kiderült, hogy az eredetileg tervezett 5 milliárd forint nem lesz elég a fejlesztésre, augusztusban viszont a régi stadion a Honvéd-Haladás meccsel elköszönt a szurkolóktól.

Hajszálon múlt az állása nemrég, olyan súlyos dolgokat állapított meg vele kapcsolatban egy szupertitkosan kezelt kormányzati átvilágítás. A rendőrség is nyomoz az ügyében, tudta meg az Átlátszó. Mégis Gyutai Csaba, volt zalaegerszegi fideszes polgármester vezetheti azt a miniszterelnökségi tulajdonú állami szervezetet, amely az országos kastély- és várprogram közel 40 milliárd forintos büdzséjét kezeli.

Többszörösen is jól járhatnak a NER-ragadozók egy európai uniós pályázatnak köszönhetően, amely lehetővé teszi, hogy a kormány kiürítse a kastélyokban és műemlék jellegű épületekben működő szociális intézményeket. Onnan pedig már csak egy lépés a privatizáció.

Azon a telken, amely nem is olyan rég még Tiborcz István ismerősének a tulajdonában állt. Mindezt pénteken a PTE kancellárja jelentette be azon a sajtótájékoztatón, ahol az új pécsi orvosi kari elméleti tömb építéséről szóló szerződést írták alá az egyetem és a nyertes építő cég. Jenei Zoltán, a PTE kancellárja úgy fogalmazott, hogy a reményei szerint az orvosi kar új elméleti tömbjének építésével párhuzamosan a volt lovarda területén el tudják kezdeni építeni az új pécsi fogászati klinikát. Mint megírtuk a telket az állam vásárolja meg, és a PTE lesz a kezelője. Az új elméleti tömb 11200 négyzetméteres épület, öt szintes lesz. Harminc hónap alatt készül el. Az építési közbeszerzéset a ZÁÉV Zrt. nyerte el.

Jól tartják a vezetőiket azok a Pallas Athéné alapítványok, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank hozott létre különböző oktatási, kutatási és társadalomfejlesztési projektekre több mint 250 milliárd forint közpénzből. Úgy tűnik, a kormány szavazóbázisának erősítése már fontosabb lett, mint az alapítványok eredeti céljai.