A nagy állami spórolás és a nem érkező uniós források miatt nem épül iskola többek között Csömörön, Kistarcsán és Dunaharasztiban sem, de Debrecen valamiért a kiváltságosak közé került. A hajdú-bihari város nemcsak egy szép nagy akkumulátorgyárat, de egy új, 16 osztályos általános iskolát is kap. Ugyan a beruházó hivatalosan a katolikus egyház, egy interjúból kiderült: a költségek nagyjából felét az állam állja, vagyis közpénzből fizetik.
Azzal, hogy a kormány a szívéhez közel álló egyházaknak újra kinyitotta az 1991-es vagyonjuttatási törvényt, megnyílt az út, hogy oktatási intézmények tulajdonjoga is tömegesen hozzájuk kerüljön. Orosházán most egyeztetés nélkül, nagyon rövid határidőt szabva akarja áttolni ezt a fideszes többség, Békésszentandráson állóháború alakult ki.
Évek óta nyomoz a NAV a gyulai Göndöcs Benedek katolikus középiskolát érintő költségvetési csalás gyanúja miatt, ám a Békés Megyei Főügyészségtől kapott tájékoztatás szerint az ügynek még gyanúsítottja sincs. Az ügyben még 2019 májusában tettek feljelentést. Az ügyészség korábbi tájékoztatása szerint az ügyben "a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Békés Megyei Osztálya folytat nyomozást".
Tartsa vissza a maradék 800 millió forintot és folytasson eljárást a kormány – ezt javasolja az Integritás Hatóság a babócsai iskolafelújítás ügyében. A Kaposvári Tankerület nyert rá 1,8 milliárd forintot, döntően uniós pénzből. A munka 2019 óta nem fejeződött be. A pénzből 1 milliárdot megkaptak, de 700 millióval még nem számoltak el. A tankerület szerint az ügyben számos bírósági eljárást kezdeményeztek.
Közzétette első két, lezárt vizsgálatának összefoglalóját az Integritás Hatóság. Az egyik projektnél a még ki nem fizetett 800 millió forintos pályázati forrás visszatartását javasolták.
A Magyar Állami Népi Együttes Liszt Ferenc-díjas, érdemes művésze, Pál István (becenevén Szalonna) ezúttal is az állammal üzletelt.
Négy etikai eljárás is indult a Budapesti Corvinus Egyetemen egy diák protekciós, “személyre szabott” vizsgáztatása miatt, ebből kettő részletei váltak ismertté eddig. A harmadik az egyetem időközben lemondott rektorát, Takáts Elődöt érinti, akit első fokon elmarasztaltak, másodfokon felmentettek. A negyedik vizsgálat egy másik egyetemi vezető ellen folyik.
Elsőre azt gondolnánk, a Tokaj-Hegyalja Egyetem körüli huzavona valójában a NER valaminő mellékes belviszálya egy nemigen létező egyetemért, melyben Stumpf István megégette magát: a hóhért akasztják, sag schon. Pedig úgy tűnik, nagy dolgok érlelődnek az ország egyik történelmi borvidékén.
A folyamatban lévő négyéves együttműködésekből is azonnali hatállyal rakják ki a magyarokat. Az Erasmus és Horizont után a COST Akció pályázatok is mehetnek a levesbe.
A magyar közoktatás évtizedek óta válságban van, az országot tizenhárom éve irányító kormányok pedig csak rontottak a helyzeten. Az iskolákban meghaladott tantervek alapján tanítanak a még a kormány szerint is nagyon rosszul kereső tanárok, akik közül egyre többen kényszerülnek elhagyni a pályát.
Kormányközeli figurák az utóbbi években kiépítettek egy, a közoktatással párhuzamos alapítványi tehetséggondozó rendszert, amely sokaknak menekülési út és társadalmi mobilitási pálya is lehet, főleg így, hogy a közoktatás egyre kevésbé képes kiemelni a magyarokat a szegénységből.
Mindez több százmilliárdos állami támogatással történt.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) néhány éven belül 10 ezer diákot kíván tanítani a Kárpát-medencében, általános iskolásoktól az egyetemistákig.
A diákoknak nagyvonalú ösztöndíjakat, kiváló kollégiumi elhelyezést és ingyenes táborokat kínálnak, ezek miatt az intézményben tanulni kivételes luxusnak is tűnhet.
Cikksorozatunk első részében az MCC politikai-ideológiai elkötelezettségéről, második részében a vagyonosodásáról írtunk. Ebben a részben az MCC oktatási tevékenységét mutatjuk be.
