K-Monitor Adatbázis

Az nem volt vitatott, hogy a trafiktörvény jogszabály, de az arányosságot vizsgálta Strasbourg – mondta Cech András az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

A társaság azt szeretné elérni, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánítsa az elektronikus hírközlésről szóló törvényt.

Hétfőn az Alkotmánybíróság áldását adta arra, hogy a Fővárosi Közgyűlésben ezentúl a 23 kerület polgármestere és 9 kompenzációs listáról bejutott képviselőből álljon. Eddig a teljes közgyűlést pártlistáról választhatták meg a budapestiek.

Bodoky Tamás, az atlatszo.hu főszerkesztője közérdekű adatigénylésének ügyében a Kúria 2012-ben teret nyitott arra, hogy az egyre elszaporodó állami vállalatok kibújhassanak az átláthatóság követelménye alól. Ennek vetett véget az Alkotmánybíróság hétfői döntése. Az ügyben Bodoky Tamást a Társaság a Szabadságjogokért képviselte, amiben a jogvédő szervezetet az alkotmányjogi panasz elkészítése során az atlatszo.hu jogi stábja is segítette.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága mai döntésében kimondta: Baka András idő előtti elmozdítása a Legfelsőbb Bíróság elnöki székéből sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

Erkölcsi elégtételt jelent Baka András volt legfelsőbb bírósági elnök számára a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) elsőfokú ítélete, mely kimondta, hogy európai emberi jogi egyezménybe ütköző volt elmozdítása a legfelsőbb bírói fórum éléről. A Klubrádiónak nyilatkozott Baka András ügyvédje. Cech András elmondta, hogy az elvi lehetőség megvan arra, hogy a visszahelyezésről tárgyaljanak. Azonban az ügyvéd tudomása szerint Baka András, ezt nem kívánja, nem is kérte.

A Takarékbank eladása, illetve a takarékszövetkezetek integrációja rendkívül sokrétű, összetett történet. Látszólag. A bonyolult jogszabályi, tulajdonosi és szervezeti manővereknek azonban van egy egyszerű és kézenfekvő olvasata: az egyik magyar oligarcha az állam segítségével dominanciára tör egy másik oligarcha felségterületén. A szükség esetén a törvényhozást is eszközként használó eposzi küzdelembe azonban váratlanul beleszólt egy szereplő, akivel a felek láthatóan nem igazán számoltak.

A parlament keddi döntése alapján a jövőben szabadságvesztéssel büntethetik azt, aki mások becsületének csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvételt készít, illetve tesz elérhetővé. A büntető törvénykönyv (Btk.) szigorítását a bajai videoüggyel indokolták a kormánypártok.

Az Országgyűlés mentelmi bizottsága benyújtotta az úgynevezett Simon-ügyről készített jelentését.