language

Kulcsszavak:

ítélet/döntés highlight_off

Akták:

Kamupártok kampányfinanszírozása highlight_off

Kamupártok kampányfinanszírozása

Kamupártok kampányfinanszírozása

2013. június 10-én fogadta el az Országgyűlés azt az új, a 2014-es országos választásokra szabott kampányfinanszírozási szabályozást, amellyel kapcsolatban az ellenzék és a civilek kezdettől fogva korrupciós veszélyre figyelmeztettek. A gyanú már az azévi választások kapcsán beigazolódott: soha nem látott mennyiségű, újonnan alapított, valós társadalmi támogatottság nélküli kamupárt indult. Ezek a szabályozás visszásságait (kampányköltések átláthatatlansága és ellenőrizhetetlensége, pártközeli “civilek” tevékenysége, többes jelölés lehetősége) kihasználva, kockázat nélkül jutottak milliárdokhoz anélkül, hogy érdemi politikai tevékenységet folytattak volna, majd jellemzően a választások után eltűntek a közéletből. A 2014-es választások során a kamupártként emlegetett formációk több, mint 4 milliárd forint közpénzzel gazdagodtak

A 2018-as országgyűlési választásokon is már 27 egyéni jelölt elindításával és 13 ezer 500 aláírás összegyűjtésével országos listát lehetett állítani. 2017 novemberében a Parlament 2/3-os törvénymódosítással döntött arról, hogy azoknak a pártoknak, amely 1 százalékot sem érnek el az országgyűlési választáson, vissza kell fizetnie a kampányra kapott állami támogatást a vezetőtestület vagyonából. Ez azonban nem fékezte meg a kamupártok indulását – a 2018-as választásokon az induló 414 pártból minden eddiginél több, 23 párt állított listát, melyek jelentős része kamupárt volt. Az 1 százalékos küszöb alatti pártok állami támogatásának visszafizetése még a 2022-es választásokig sem teljesült

A választások után az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) tájékoztatása szerint rengeteg csalás történhetett, országszerte összesen 111 büntetőeljárás indult. Az eljárások többsége vádemelés nélkül zárult le. Ezalól kivétel a Seres Mária Szövetségesei (SMS) elnevezésű párt: 2020-ban, 5 év nyomozás után emelt vádat az ügyészség a pártot vezető Seres Mária és férje, Stekler Ottó ellen, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt – a vádirat szerint a 2014-es választások során mintegy 117 millió forintos állami támogatást csalt el a párt. A Partizán kamupártokról készített oknyomozó dokumentumfilmje szerint Seres és férje állhatnak több más kamupárt ajánlóív-hamisításai mögött is, mind a 2014-es, mind pedig a 2018-as, majd a 2022-es választások esetében. A rossz szabályozást kihasználó politikai ügyeskedők tevékenysége a valódi politikai erők versengését is torzította. Valószínűsíthető, hogy a kormány azért is változtatta meg az ajánlási rendszert, hogy az esetleges sok indulóval a kevésbé egységes ellenzéki szavazótábort bontsa meg. 

A 2022-es országgyűlési választásokra a kormány 71 jelöltre emelte a listaállításhoz szükséges szintet, így a korábbi választásokhoz képest kevesebb kamupárt vállalkozott az indulásra. A kamupárt probléma egyik gyökere, a többes jelölés lehetősége ugyanakkor változatlanul fennállt, emiatt az ajánlóívekkel való visszaélések ismét gyakoriak voltak – a Gődény György vezette Normális Élet Pártja ívein például elhunyt személyek adatai és aláírásai szerepeltek.  A 2022-es választások után 73 kamupárt ellen indult peres eljárás.

Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [17]  Oldalak:   <<  <  1 2

Polt Péter rámutatott, milyen választási csalások történhettek tavaly

A 2018-AS PARLAMENTI VÁLASZTÁSOKKAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN 249 NYOMOZÁST RENDELTEK EL, EBBŐL 151 VAN MÉG MINDIG FOLYAMATBAN, ÉS TAVALY TAVASZ ÓTA MINDÖSSZE 4 ÜGYBEN SZÜLETETT BÍRÓI DÖNTÉS – derült ki Polt Péter legfőbb ügyész leveléből, amelyet a DK-s Oláh Lajos kérdéseire küldött.

Még csak egy vádemelésre került sor a választási ajánlások tömeges tavaszi hamisítása miatt

Szinte eredménytelenül nyomoz a rendőrség több tucat, az áprilisi országgyűlési választások idején az ajánlásokkal történt visszaélés ügyében. A 111 eljárás közül 6-ot már megszüntettek, 19-et felfüggesztettek, 9-et átminősítettek, 11-et pedig átadtak a NAV-nak. Vádemelésre mindössze egy esetben került sor – derült ki az Átlátszónak megküldött rendőrségi tájékoztatásból.

Döntött a Kúria: mégis nyilvántartásba veszik az Összefogás Párt országos listáját

Ezzel egy olyan párt juthat több milliónyi kampánytámogatáshoz, amelyik már négy éve sem tudott elszámolni a pénzzel.

Börtönbüntetésre ítélték Monok volt polgármesterét

Befolyással üzérkedés bűntette miatt nem jogerősen négy év börtönbüntetésre ítélte Szepessy Zsoltot, Monok volt polgármesterét, az Összefogás Párt vezetőjét pénteken a Nyíregyházi Járásbíróság. Az ítélet szerint a korábbi önkormányzati vezető pénzért csaknem hatszáz ukrán állampolgárnak ígért segítséget a magyar állampolgárság megszerzésében, de egyetlen honosítási eljárást sem indított el.

Rávett valakit, hogy induljon a választáson, aztán lenyúlta a kampánytámogatást

Egy meg nem nevezett törpepárt megbízott egy 48 éves kecskeméti férfit azzal, hogy keressen a pártnak országgyűlési képviselőjelöltet. Ezt a férfi megtette, de aztán lenyúlta a kampánytámogatást. Az eset még a 2014-es választások idején történt, de most emeltek ellene vádat költségvetési csalás bűntette miatt.

Próbaidős választási csaló

Bűnösnek találta, de három évre próbára bocsátotta a Szegedi Törvényszék azt az egyetemistát, aki hamis aláírásokat is leadott a tavalyi parlamenti választások kampányában. Az ítélet jogerős, mert sem a vádlott, sem az ügyész nem fellebbezett.
Találatok: [17]  Oldalak:   <<  <  1 2