Elfogadta a Fővárosi Törvényszék Jozef Roháč vallomását, amely szerint ő lőtte agyon 1996 novemberében Prisztás József nagyvállalkozót, a bíróság egyúttal félbeszakította az eddig a bérgyilkosnak tartott, és ezért korábban már jogerősen tizenöt évre ítélt Hatvani István szabadságvesztését. A törvényszéken lefolytatott perújítási eljárásban ugyanakkor nem változtattak a felbujtónak tartott Portik Tamás és a bűnsegédként számon tartott Fazekas Ferenc büntetésén: Portik tizenöt, illetve Fazekas tíz éves fegyházbüntetése továbbra is hatályban marad. Hatvani büntetése félbeszakításának nincs halasztó hatálya, vagyis a fellebbezések sem lehetnek rá hatással, a férfi így hamarosan szabadon távozhat a börtönből. Hatvani Istvánt bizonyíték hiányában mentette fel a gyilkosság vádja alól a Fővárosi Törvényszék. A Fővárosi Főügyészség Hatvani esetében fellebbezést jelentett be a döntés ellen, Portik és Fazekas esetében tudomásul vette azt. Hatvani István és védője tudomásul vette a döntést, a másik két vádlott és védőik fellebbezést jelentettek be.
Jogerősen is tizenegy év szabadságvesztéssel sújtotta pénteken a Fővárosi Ítélőtábla Tanyi Györgyöt, a bíróság szerint biztos, hogy az éjszakai élet egykori erős embere akarta megölni 1996 őszén Lakatos Csaba hajtót a budapesti ügetőpályánál. A döntés indokolása kizárta, hogy a történteknek bármi közük lenne Prisztás József néhány nappal korábbi meggyilkolásához. Bár korábban számos kétely vetődött fel az ügy koronatanúja, Radnai László szavahihetőségéről, a táblabíróság szerint a kecskeméti maffiaper kulcsfigurája igazat mondott, és számos alkalommal jelentősen módosított beszámolói hátterében nem vádalku áll.
Lényegében helyben hagyta a Fővárosi Ítélőtábla Prisztás-gyilkosság ügyében hozott döntését a Kúria, így Fazekas Ferenc büntetése is jogerőre emelkedett. Az 1996-os leszámolás harmadrendű vádlottja azért fordulhatott a legfőbb bírói fórumhoz, mert vele kapcsolatban az első- és másodfokú bíróság ellentétes ítéletet hozott. Előbbi kétszer felmentette, utóbbi azonban tíz év fegyházbüntetéssel sújtotta.
Noha nem Prisztás József meggyilkolása volt az első magyarországi maffialeszámolás, mégis az 1996. november elsejei merénylethez kötik az alvilági háború kirobbanását. A gyilkosság után rendszeressé váltak a vállalkozások, szórakozóhelyek vagy éppen üzletemberek elleni robbantások. Abban az időben szinte mindennapos volt, hogy parkoló vagy úton lévő Mercedeseket repítenek a levegőbe, vagy autószalonokba „esnek be” kézigránátok. A rendőrség sokáig sötétben tapogatózott és csak másfél évtizeddel később sikerült pontot tenni több leszámolási ügy végére.
