K-Monitor Adatbázis

A brit Serious Fraud Office (Súlyos Csalások Elleni Hivatal) december végi közleménye szerint három Alstom-vezetőt (Nicholas Reynoldsot, John Venskust és Göran Wikströmöt) bűnösnek találták abban, hogy megvesztegették a Litvániai Erőmű tisztviselőit és vezető litván politikusokat egy 240 millió eurós értékű megbízás érdekében. Venskus 3,5 év, Wikström 2,5 év letöltendő szabadságvesztést kapott, Reynoldsról hamarosan dönt a bíróság. Az Alstomot 18 millió fontra büntették. Az Alstom-csoporton belül széles körben elterjedt a korrupció kultúrája. – nyilatkozta az ügyben Lisa Osofsky, az SFO igazgatója. A vizsgálat során több mint 30 országgal, köztük Magyarországgal működtek együtt. A nyomozás kiterjedt Magyarországra is, a budapesti metróra szánt Alstom-kocsik ügyében merült fel a korrupció gyanúja, mint arról egyébként az Index 2016 áprilisában elsőként beszámolt.

Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték azt a férfit, aki mintegy 45 millió forint uniós támogatást nyúlt le tíz éve, három társa pedig 150 ezer forinttól 1,5 millió forintig terjedő pénzbüntetéssel megúszta a költségvetési csalást. A férfi és társai 2008-as pályázatukban kutyák rehabilitációját segítő, és az életminőségük javítását szolgáló hidroterápiás futópad továbbfejlesztését ígérték. Az ügyben az OLAF élt jelzéssel a magyar ügyészség felé 2013-ban.

Az OLAF, vagyis az Európai Csalás Elleni Hivatal nevét leginkább Tiborcz István és az Elios uniós pályázatainak ügyében hallhatta sokat a magyar olvasóközönség. Abban az ügyben, amelyben hiába állapított meg az uniós hivatal súlyos problémákat, a magyar hatóságok kétszer is bűncselekmény hiányában szüntette meg a nyomozást, a kormány pedig politikai befolyásolással meg sorossággal, meg a hasonló standard dolgokkal vádolta akkor az OLAF-ot.

A járműipari beruházás összesen 45 milliárdba kerülhet, önvezető autókat tesztelhetnek a még épülő pályán.

Az Orbán-kabinet százmilliárdos megrendelésekkel igazolta Párizsban: sokat hajlandó fizetni azért, hogy az EU rábólintott az erőmű bővítésére.

Az EU támogatási projekt késedelme és várható leállása jelentősen hátráltatja a munkálatokat és többletköltséget okoz. Ezt válaszolta lapunknak Tankó Zoltán, az Ikarus Global Zrt. vezérigazgatója. Azt firtattuk, hogyan lett részese a Széles Gábor milliárdos érdekeltségébe tartozó Ikarus annak az uniós projektnek, amelynek a több mint másfél milliárd forintos előlege szertegurult, az ígért gáztöltőállomások viszont nem készültek el.

„Toborzás” címszóval vett az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) speciális nehéz terepjáró tehergépkocsikat, térmegvilágító utánfutókat összesen mintegy 1,2 milliárd forintért. A járművek azonban nem a rendőrséghez jelentkezők csábítását szolgálják, hanem – mint az ORFK Átlátszónak adott tájékoztatásából kiderült, a határrendészeti tevékenységet végzők munkáját segítik.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) 353 millió forintot fizet azért, hogy hét honvédségi helikopterbe új navigációs rendszereket szereljenek – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből.

Az Ikarus Egyedi Kft. folytatná a termelést, ezért megegyezést ajánlott a hitelezőknek, 2025-re fizetné meg minden adósságát.

Tovább élteti az állam a becsődölt autóbuszgyártót, amelytől a hoppon maradt Volánbusz és BKV is kártérítést vár.