language

Személyek:

Jellinek Dániel highlight_off
Varga Lajos highlight_off

Jellinek Dániel

Jellinek Dániel (Budapest, 1976. július 12. – ) közgazdász, ingatlanmágnás, az Indotek Group alapítója, többségi tulajdonosa és vezérigazgatója. Rövid idő alatt Magyarország egyik leggazdagabb emberévé vált. Vagyona részét képezi az orosz Nemzetközi Beruházási Bank pénzéből és magyar állami milliárdokból (MTÜ) megvalósult Balalaland projekt, a magyar Auchan kisebbségi tulajdonrésze és a Waberer's logisztikai vállalat kisebbségi tulajdonrésze. Egyes üzleti ügyeiben gyakran mozog együtt Tiborcz Istvánnal (pl. a Gellért Hotel továbbértékesítése, Diófa Alapkezelő). A Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja.

Varga Lajos

Varga Lajos a "kormány kedvenc őrző-védő cégének" titulált Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. társtulajdonosa. A cég többek között a kormánypárti és kormányzati rendezvények biztosításával is foglalkozott. Varga maga is elismerte, hogy jó kapcsolatot ápol Orbán Viktor miniszterelnökkel illetve a Fidesszel. 2010 után beszállt a vendéglátásba, és frissen alapított cégéhez rögtön dőlni kezdtek az állami megbízások: dolgozott velük a Miniszterelnökség, a Köztársasági Elnöki Hivatal, az APEH, az MNB, a Legfelsőbb Bíróság, az MTVA. Olyan üzletek köthetők hozzá, mint a Fröccsterasz, a Budai Parkszínpad, a Városliget Café, a Gomba, a Müpa, az Operaház és az Erkel színház büféjének, éttermének üzemeltetése. Sikeres vállalkozás az életében az Országalma Kft. is, amivel 2013-ig az Országház teljes gasztronómiai ellátását végezték.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [3]  Oldalak:   1

Ezen a titkos csatornán óriási pénztömeg zúdul Tiborczék és Mészáros közelébe

A Fidesz-kormányzás egyik legnagyobb kérdése, hogy milyen forrásból töltik fel azokat a magántőkealapokat, amelyek a NER-felépítményt tartják. Kínálkozna a nyers válasz: „hát abból, amit a lovagok hazavisznek a tenderekből”. Csakhogy ezekben a titkos zsákokban sokkal több milliárd van, mint amennyit úgymond el lehet lopni. Akkor honnan jön a pénz? Kínából, Oroszországból, a kipcsakoktól? Nem egészen. A megfejtés az, hogy nálunk a „magán” előtagú tőkealapokat is részben a magyar állam pumpálja nagyra. Két részben dolgozzuk fel, hogyan. Az elsőben alább kormányzati dokumentumokkal igazoljuk, hogy már legalább 541 milliárd közforint mozdult meg a kiválasztottak felé (javarészt a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül) – de vannak arra utaló nyomok, hogy a kiáramlás nagyságrendje még sokkolóbb. Némi cinizmussal azt mondhatnánk: akár külön „Tiborczék”- és „Mészárosék”-sor is lehetne a magyar állam költségvetésében. Mindenkinek egyszerűbb lenne az élete.

Hazardírozhatnak a NER bankjai, amíg Orbán van hatalmon

A jéghegy csúcsa lett volna csak a Budapest Banknál az újdonsült Rogán família meghiúsult milliárdos földvásárlási hitele. A korábban tiszta portfóliójú bankot mostanra kitömték ilyenekkel. „Egy feltételezett kormányváltás után mindkét oldalon ugyanaz lesz a kérdés: ki és hogyan veheti át a NER óriásbankjának irányítását?”

Sokkoló: a kormány az igénylők fél százalékának adta a turisztikai támogatások kétharmadát

A majdnem 16 ezer soros kimutatás első 26 helyezettje, azaz a jelentkezők 0,16 százaléka vitte el a 2018–2020-ban lekötött szállás-, élménypark- és strandfejlesztési források – a már emlegetett 300 milliárd forint – felét. Az első nyolcvan versenyzőhöz, vagyis az igénylők fél százalékához pedig 205 milliárd forint, a teljes támogatási összeg bő kétharmada jutott. Mindez azért is szürreális, mert a kormányzat eredetileg azt kommunikálta, hogy 2030-ig fog elkölteni 300 milliárdot szálláshelyfejlesztésre, nem pedig három esztendő alatt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ömlesztett Kisfaludy-listákra a strand-, fürdő- és kalandpark-fejlesztési pénzeket is felvitték, tehát egyelőre biztosan nem merült ki teljes egészében a további tíz évre szóló szálláskeret. Ám az biztos, hogy az MTÜ eddig úgy pumpálta ki a vissza nem térítendő támogatásokat a NER-kompatibilis szereplőknek, mintha nem lenne holnap. Miközben a 2019-es járványmentes évről szóló vendéglátóipari-turisztikai elemzésekből egyértelműen kiolvasható, hogy 100-200 milliárd forintból többé-kevésbé meg lehetett volna menteni a Covid-sújtotta ágazat derékhadát.
Találatok: [3]  Oldalak:   1