A titkosítás alól szerdán feloldott nemzetbiztonsági prezentáció szerint az Egyesült Államokból érkező dollármilliók jókora része végül a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok emblematikus arcai körül kiépült, adatgyűjtésen alapuló online politikai marketinggel foglalkozó céghálózathoz került. Még sok a kérdőjel a vizsgálatok körül, a hárommilliárd forintnyi dolláradomány vélelmezett forrásaira csak célzások szerepelnek a közzétett anyagban.
A K-Monitor közérdekű adatigénylésére a Rogán Antal-féle kabinetiroda közzétette 2022-es szerződéseit, amelyekből kiderül, sokba került az országnak a választást megelőző propaganda. Az adatok szerint 2022 áprilisáig, vagyis az országgyűlési választások előtt 19,6 milliárdot költöttek „kék hirdetéses” és népszavazási hirdetésekre.
Eddig csak a rendőrség és adóhivatal vizsgálatáról lehetett tudni, de az államhatalom bevetette a titkosszolgálati eszközöket a politikai ellenfél megfigyelésére: immár az Alkotmányvédelmi Hivatal is adatokat gyűjt Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmáról.
A nemzetbiztonsági bizottság mai ülésén elrendelte a baloldali pártok több milliárdos amerikai kampányfinanszírozásával kapcsolatos titkosszolgálati vizsgálatot – értesült a Magyar Nemzet.
Csaknem kétmilliárd forint érkezett 2022 első felében Márki-Zay Péter mozgalmához az Egyesült Államokból. Ez az összeg eltörpül a Fidesz „államosított” kampányának számaihoz képest, ám újdonság a magyar politikában. Eddig ugyanis senkinek nem volt „papírja” arról, hogy kampányának felét „kiskapusan”, de külföldről finanszírozták – ezt ráadásul épp a közös miniszterelnök-jelölt hozta nyilvánosságra.
Papíron gazdaságfejlesztésre ígért Milorad Dodik szélsőséges boszniai szerb vezetőnek forintmilliárdokat Orbán Viktor, de a megvalósuló pénzosztás korrupciós kockázatokkal terhelt. Mindeközben az elszakadással kacérkodó szélsőjobboldali Dodik a délszláv háború óta nem látott politikai feszültséget élesztget Boszniában. A magyar támogatásra pont a helyi választások előtt írtak ki pályázatot.
Az érintettek két egymást követő választáson nem indítottak jelöltet vagy felhagytak tevékenységükkel és vagyonukról nem rendelkeztek. Hatvanhárom esetben a pártként működés megszűnését kérik kimondani, tíz pártot pedig megszüntetnének.
A tavaszi országgyűlési választás után 73 párt ellen indul, amiért két egymást követő választáson nem indítottak jelöltet, vagy mert felhagytak tevékenységükkel, és vagyonukról nem rendelkeztek – közölte a Legfőbb Ügyészség az MTI-vel.
Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke „választás rendje elleni bűncselekmény” miatt feljelentést tesz a Jobbik és a párt egy korábbi alkalmazottja ellen.
Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.
