language

Akták:

Jeremie-pályázatok highlight_off

Személyek:

Tombor András highlight_off

Jeremie-pályázatok

Jeremie-pályázatok

Az Európai Unió a Jeremie nevű kockázati tőke programot 2009-ben indította el Magyarországon. A 130 milliárd forintnyi forrást 28 magyarországi alap osztja szét, amelyeket pályázaton kiválasztott magánbefektetők működtetnek. Utóbbiaknak vállalniuk kell, hogy 70 százalék uniós forrás mellé 30 százalék önrésszel is beszállnak a támogatásba. A program futamideje legfeljebb tíz év, ennyi időn belül kell az alapoknak visszafizetni az EU-tól kapott forrásokat. A Jeremie-program elméleti célja az innovatív, de tőkehiányos mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása volt tulajdonrészért cserébe befektetett pénzzel, de hatékonyságával kapcsolatban kormányzati szinten is erős kételyek merültek fel. A támogatások jókora része kormányközeli oligarchák köreinél köt ki, és a vállalati K+F-nél Garancsi István kirívóan sok érdekeltségére bukkant az Index. A Garangold a Gyurcsány-kormány alatt jutott 4,28 milliárd forint uniós pénzhez, ami egyébként csak igen kis szelete a Jeremie teljes, 131 milliárdos keretének. A támogatottak majdnem mind Garancsi Istvánhoz közeli vagy a Fidesz környékéről ismert emberek érdekeltségébe tartoznak.

 

A kifogásolt projektek között olyanok is voltak, amelyek Hernádi Zsolthoz, a Mol elnök-vezérigazgatójához kötődtek. Hernádit 2013-ban választották ki, és Gran Private Equity nevű alapkezelője 3 milliárd forintot kapott startupok segítésére. A cél az, hogy segítséget nyújtsanak olyan induló vállalkozásoknak, amelyek innovatív tevékenységet végeznek. Az MFB munkatársa szerint azonban a Mol-vezér tulajdonában lévő alapkezelő nem ilyen cégeknek szánt pénzt. A Direkt36 által feldolgozott dokumentumok számos, a program eredeti célkitűzéseivel ellentétes és helyenként szabályokat is sértő problémára rámutatnak. Kiderült többek között, hogy a Hernádi cége által kezelt tőkealap 840 millió forinttal támogatta a saját rokonát és annak közeli ismerősét abban, hogy – egyébként nem túl innovatív – ingatlanügyleteket bonyolíthassanak le. Kiderült az is, hogy Hernádi alapja szorosan együttműködött a programban szintén résztvevő, a miniszterelnökkel jó viszonyt ápoló Garancsi Istvánnal, és még az üzletember egyik érdekeltségét is százmilliókkal támogatta. A kiszivárgott iratokból fény derült továbbá arra is, hogy az EU konkrét szabálytalanságokat is talált a programban, és részben Hernádiék gyakorlata miatt egy ideig szüneteltették a pénzek kifizetését, valamint 4,3 milliárd forintos büntetést szabtak ki.

 

Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

▶︎ Támogass minket pártolói tagként: patreon.com/kmonitor
▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas

 

Tombor András

Tombor András millárdos üzletember, a Fidesz fontos háttérembere. 1996-ban megalapította a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC), majd az első Orbán-kormány alatt a miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt. A 2002-ben elvesztett választás után visszatért az üzleti világba és több évig a Multireklám nevű plakátcégnél dolgozott, ennek eladása kapcsán került üzleti kapcsolatba Csányi Sándorral. 2008-tól többek között az UD Zrt-ügy kapcsán lehetett nevével találkozni, aki lehallgatási anyagok szerint a céggel tárgyaltDávid Ibolya, volt MDF-elnök elleni információk gyűjtéséről.

2014-től a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke lett – emellett az azóta bedőlt, állami Tokaj Kereskedőház Zrt. felügyelőbizottsági elnök megbízását is megkapta. 2016-ban Habony Árpád hitelezőjeként tűnt fel és szerzett széleskörű ismertséget. Ugyanebben az évben a Visus Invest Kft.-n keresztül bevásárolta magát az Andy Vajna-féle TV2-nek is beszállító Atmedia reklámügynökségbe, amely az első évben megháromszorozta bevételét. 2017-ben megszerezte a Mandiner hírportált, az M3-as metró felújítása kapcsán pedig Kocsis Istvánnal együtt az orosz Metrovagonmas-kocsik mellett lobbizott. 2020-ban kiszállt a hirdetési piacról és átadta az Atmedia Zrt-t Mészáros Lőrincnek és Vida Józsefnek, majd áttérve a légiiparra a katonai kiképzőgépeket gyártó és az Airbusnak is beszállító cseh repülőgépgyárba vásárolta be magát a Vodochody Holdings HU Kft.-n keresztül. Tombor a hírek szerint a bedőlt e-jegyrendszerből is profitálhatott. 2022-től a Budapesti Erőmű igazgatósági tagja.

Kép: Index.hu

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [3]  Oldalak:   1

Szobatárs a Széllkapunál

A pénzügyminiszter egykori kollégiumi szobatársának cége rendesen kiveszi részét a pénzügyminiszter által reklámozott II. kerületi beruházásból, de a minisztérium Várba költöztetésén is dolgozik. Uniós támogatásokból is jut neki. Bár – a fideszes erős emberekkel társult – brikettgyára nulla bevételt hoz, megújult kastélya és rózsakertje vonzza az ifjú párokat.

Újabb Jeremie-akták: Hernádi szexpartner-keresős üzletén kiakadt az EU, Tomborék befektetését vizsgálja a NAV

Amikor tavaly ősszel a Forbes közölt egy cikket egy uniós támogatási program visszásságairól, Csepreghy Nándor, az uniós forrásokért felelős Miniszterelnökség miniszterhelyettese az ATV-ben határozottan visszautasította, hogy bármiféle visszaélés történhetett volna. „Ami a sajtóból eddig kiderült, az elvi síkon lehetetlen” – mondta, és védelmébe vette a Jeremie néven ismert, induló vállalkozások megsegítését célzó programot.

Kiszivárgott iratok mutatják, hogyan osztott közpénzt rokonának és üzlettársának Hernádi Zsolt

Aggódó hangvételű levelet küldött az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank egyik munkatársa 2015. november 26-án délután több kollégájának. Az MFB bonyolított egy olyan uniós programot, amelyben magáncégek jutottak nagyösszegű forrásokhoz, a munkatárs azonban több projekttervben is problémákat talált. Olyan ügyletekre szántak pénzt, amelyek szerinte ellentétesek voltak a program célkitűzéseivel, mert az „nem erre lett kitalálva”.
Találatok: [3]  Oldalak:   1